Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 77 — azért a néphit szerint a lélektani igazság itt is megvan. Népies balladáinkban is találunk ilyen tragikumot. Arany nagyon tapintatosan járt el, midőn a népies tárgyat tisztán népies szellemben dolgozta fel. Valamint nem hibáztatjuk, sőt természetesnek találjuk a naiv eposz vagy a népmonda csodásságát, úgy a népies balladának babonás hitében is meg kell nyugodnunk. A balladában — mint láttuk — a szubjektiv csodás elem szerepel, mely a cselekvő személyek lelki állapotában leli magyarázatát, mint a drámában. E csodásság alkalmazása csak úgy lehet helyes, ha a körülmények, a személyek helyzete, lelki állapota és hangulata elegendő biztosítékot nyújtanak az elhitetésre. A szubjektiv csodás elem keletkezésére első sorban lényeges befolyást gyakorolnak a helyi és időbeli körülmények. Erdők, temetők, zivataros éj még a teljesen nyugodt, tiszta lelkiismeretű ember kedélyét is megzavarhatják, annál inkább azokét, a kik nyugtalan, zavart kedélyhangulatban vannak. Hogy mily művészien alkalmazza Arany a balladai csodásságot, abból is kitűnik, hogy a szereplők nyugtalan kedélyállapotát rendesen összeköti a kísérteties helyi vagy időbeli körülményekkel. így azután a lélektani igazság soha sem szenved csorbát, még azon balladáiban sem, a melyek első olvasásra merészeknek, hihetetleneknek látszanak. Ilyen a Bor vitéz. A leány folyton kedvese után eped s hogy kikerülje az esküvőt, rémes éjjel az erdőre szökik s ott a kísérteties helyi és időbeli körülmények annyira fokozzák képzelődését, hogy az elhunyt Bor vitézt látja, sőt vele megesküszik a romok között, melyeket merész képzelete diszes kápolnává varázsolt. E merész csodásságot is elhiszszük, annál is inkább, mert Arany igen tapintatosan hősévé fiatal leányt választott.