Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

— 78 — Tragikumának alapja a vakmerőség, hogy legyó'zi nő'ies félelmét s szembeszáll a viharos természettel. Hasonló kisérteties csodásság van a Hídavatás cz. balladában, de az elhitetésre elegendő alapot nyújtanak a kártyán mindenét vesztett ifjú feldúlt lelki állapota, a kisértetek órája az új Margit-hid közepén, különösen pedig a viznek csábító ereje és varázsa. Goethe is egyik remek balladájában ily hatalmas varázserőt tulajdonít a viznek. Az ifjú lelki állapota, a helyi és időbeli körülmények megmagyarázzák rémes vízióját és öngyilkosságát. Bende vitéz őrültsége a legmagasabb fokot éri el, a mely csak vízióval kezdődött. Kund Abigél egyszerre megőrül, mihelyt meglátja könnyelműségének véres áldozatát ; állapota épen ellenkező Bende vitézével, mert tréfás, mig amaz dühös őrült. Mindkettőnél egészen természetes és hihető a lelki betegség keletkezése: Bende érzi bűnösségét, de tud magán győzedelmeskedni, mert eltávolította versenytársát. Éjjel azonban a kisértetek óráján elveszti lelki erejét, a bűnös öntudat felülkerekedik s megvív az álnokul elejtett Robogány szellemével. Másnap, bár nyugtalanságát borba akarja ölni, a rémes vizió még erősebb lesz, végre harmadnap teljes erővel kitör az őrültség. Kund Abigél őrülése is teljesen megfelel az elkövetett bűnnek. Nem álnokság, csak fiatal könnyelműség a bűne, azért erkölcsi bűnhődése sem oly megrendítő, mint Bende lovagé. Ily igaz és hű a lélektani rajz Arany balladáiban s fényesen igazolja azon magasztos erkölcsi tanulságot, hogy a bün már önmagában rejti a bűnhődést, hogy a szenvedély hevében elkövetett könynyelmű ballépés mily szomorú és gyászos következményeket szülhet s tönkre teheti nemcsak a magunk, hanem számtalanok boldogságát is. Arany hőseinek gyászos sorsa intő példa, hogy vigyáz-