Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1891

- 25 Elnémul a palotában Táncz és élet, kedv és zaj. Török rablócsapat támadja meg a várat élén Hasszánnal és Olaj béggel és Zúg, mint orkán, lángszablája S száz magyar nyög lánczain, S ah, fendörgő szózatjára Dúlva ront a palotára S holttestről holttestre lép A kegyetlen szolganép. A férfiak mind elesnek a tusában, a nők rablánczra jutnak, csak László küzd még a durva pogánynyal, de végre ő is a halál áldozatja lesz. Szerető arája megragadja kardját és szivébe döfi, hiába akarja Hasszán megakadályozni. A szerető hűsége és bátorsága még a kegyetlen rablót is megdöbbenti. íme a hősi ballada, melyben nincs tragikai vétség, hanem hősi halál s e hősi halálban az eszme győzelme! Vajda Viktor

1) Kölcsey balladáinak tárgyát vizsgálva, a Dobozin, Vérmenyekzőn, Rózán kivül többet is nemzeti tárgyúnak mond, pedig ezekben is inkább csak a nevek és helyzetek magyarosak, mig egyébként idegen befolyás alatt állanak. Vajda szerint a Kedves sirja, Remete, Vándor, Lány dala, Éji temetés épen oly nemzeties jellegű költeményeknek mondhatók, mint pl. Arany János Agnes asszonya. Ez bizonyos pontig igaz, de nem minden tekintetben. Egy és ugyanazon tárgyat ugyanis minden nemzetbeli költő feldolgozhatja s mégis mindegyik tisztán nemzetivé teheti a kidolgozás által. Ágnes asszony olyan eseményt tartalmaz, mely bárhol a világon megtörténhetik s a nemzeties jelleg nem is magában a tárgyban van, ') Kölcsey élete. 1875. 94—95. II.