Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889

— 33 — kqdott, az a kérdés támad, mint marad meg épen a szellemi egészség? Csak egy menedék kínálkozik, a sokoldalú érdeklődés, mely hasonlít a gyökérrel, mag­gal telidesteli televényföldhöz: ha valami szerencsétlen­ség elsöpri szinéró'l az életet, rövid idő múlva uj élet borítja. De ha nem is dúlja föl valami baj a szellemi életet, akkor is hatalmas segítsége az embernek a sok­oldalú érdekeltség; védi a nemes lelkesedést a féktelen­kedő tulság ellen, kútfeje a józanságnak az elragadta­tás idejében. Csak a sokoldalú érdeklődés teszi lehet­ségessé, hogy az ember erkölcsi akarásában a külső tárgyakat egész erővel használhassa s e tárgyakat mind­ennek daczára csak esetékeseknek nézze s változandó­ságukkal ne törődjék, hozzájuk ne kösse magát, hanem szabadon, függetlenül álljon velük szemben. A sokoldalú érdeklődés szabadíthatja csak meg az embert az indu­latok s szenvedélyek szolgaságából. 1) Ez menedéke az embernek, ha sors csapásai sújtják, mert csendes meg­adásra s lemondásra teszi alkalmassá az embert; ez teheti csak kedvessé az életet még akkor is, ha olyan­tól kellett volna elszakadni az embernek, mi szivé­hez nőtt. 2) A nevelő szemében az összes gyakorlati eszmék közül különösen a tökéletesség eszméje fontos; hisz mindunta­lan rászorul. A tökéletesség eszméjében három tényezőt kell megkülönböztetnünk: a szellemi törekvések erélyét, terjedelmét és kapcsolatát. Az erélyt az érdeklődés szó­val fejeztük ki, a terjedelmesség a sokoldalúság tulaj­donsága; a kapcsolatra nézve pedig azt kell elismer­nünk, hogy a sokoldalúságnak nemcsak az egyoldalú­ság, hanem a szórakozottság is ellentéte. A nevelés az ») I, 554; II, 128; X, 44; XI, 282. ») X, 109, 127, 129, 167; XI, 282. 435; XII, 101. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom