Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1889
— 30 — ban nem ébreszt; a támaszték nélkül ingadozó ismerettömeg inkább unalmat, elkedvetlenedést szül. 1) Az érdeklődés azonban csak ugy szolgál a nevelés nagy czéljának, ha a) sokoldalú, b) arányos, c) Összefüggő, d) közvetetlen. a) Az oktatásnak a növendék egész szellemét kell átjárni, azért szinte ajtót-kaput kell neki tárni ; az egyoldalúság e téren nagy koczkáztatással jár, mert nem lehet előre tudni, mi hat majd legerősebben a növendékre, az oktatással ébresztett érdekeltségnek tehát sokoldalúnak kell lenni ; és pedig empirikusnak; a tapasztalatból folyó ismeret a körülöttünk elterülő természet tárgyaira vonatkozik ; s az emberi szellem a tárgyak hatásának változatosságában s újságában örömét találhatja. Az emberi szellemnek ezen mozgalmasságát s a vele járó vágyat, a természet megismerésében tovább, mindig csak tovább haladni empirikus érdeklődésnek mondjuk; 2) spekulativnek ; a mint, az ember a természetet szemléli, nem elégedhetik meg annak homályba burkolódzó s rejtvényeknek látszó tárgyaival ; szeretné okaikat, törvényeiket is ismerni, s ezt a mozgalmasságot spekulativ érdeklődésnek nevezzük; 3) aesthetikainak ; az ember a természeti és gondolati világ tárgyainak nem csupán mennyiségén, okozati öszszefüggésén, hanem visszonyán is örülhet ; ezt a mozgalmasságot aesthetikai érdekeltségnek mondjuk ; 4) sympathetikusnak ; a mint az ember embertársaival vagy lelkeseknek vett más teremtésekkel érintkezik, ') II, 151; X, 197, 221, 230, 236. 2) II, 131; X, 224, 225, 228, 441 ; XI, 278. 3) I, 56; II, 131; X. 77, 80, 225, 229; XI, 121, 278. 4; I, 56 ; X, 64. 77, 81, 225; XI, 15, 278.
