Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

többféle ja vaslatokra, megérinti a magyar játékszín ere- 1 detét, haladását, régibb és mostani sorsát. Szól a játékszín belső elrendezéséről, a miről a többi feleletek vagy I teljesen liall gatnak, vagy nagyon keveset mondanak, a szinészet állandósításának módját pedig teljesen mellő- | zik. A bíráló küldöttség még Kállay Ferencz és Jakab István feleleteit érdemesítette kinyomásra és külön tiszteletdíjra. Fáy „Felelet"-ében legfontosabb, hogy a színház létesítésének és fentartásának alapjául közadakozást tart legczélszerübbnek. 400,000 forintra volna szükség, melynek évi 24,000 frt kamatja fedezné az évi fentartási , költségeket; a pénz kezelése pedig Pestvármegyére bizatnék. Megpendíti a szinész-iskola eszméjét is. Sok vajúdás után, Földváry alispán tovább várni nem akart s legalább ideiglenes színház építését keresztül is vitte. Fáy irányozta a figyelmet a kerepes-uti Grassalkovich-féle telekre, a melynek kieszközlésében főrésze volt. Pest városa pedig 15000 forinttal járult a szinház építéséhez, a mely be is fejeztetett 1837-ben s az első előadás rendkívüli ünnepélyességek mellett aug. 22-én meg is tartatott. A színészet biztosítása végett részvénytársaság alakult, mely három évre elvállalta az igazgatóságot s ennek Fáy is tevékeny tagja volt. Majd az országgyűlés 400,000 forint alappal a pestvárosi színházat a nemzet tulajdonává tette s mint Nem- \ zeti színháznak létét biz^ositá. Ha Fáy a nemzeti szinészet állandósításában ily jelentékeny részt vett, egy másik, a nemzetgazdaságra oly fontos intézet megalapítása teljesen az ő nevéhez fűződik s ez a Hazai első takarékpénztár. Fáy emberés hazaszerető lelkét régóta bántotta már azon körülmény, hogy a szegény munkásnak, cselédnek, iparosnak nincs biztos helye, a hová megtakarított pénzecs-