Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

2 küldötte a király a portához, egy másikat mint hadifoglyot fejeztek le Konstántinápolyban, egy pedig mint vitéz kapitány esett el a lengyelek elleni háborúban; a család egyik ága pedig a jelen század elején grófi czimet nyert, de 1860-ban Fáv ^Istvánnal, a máltai lovaggal és hires zeneszerzővel kihalt.

1) Andrásnak nagyatyja 1791-ben halt meg, ő volt a családi birtok megalapítója, a melyet az apa, Fáy László, Kácsándy Erzsébettel kötött házassága által még növelt s pedig Koliánynyalj a hol 1786. máj. 30-án András fia született második nejétói, Szemere Krisztinától. Kohánv zemplénmegyei rónán fekvő kis tót-helység, a melynek közepén áll vadgesztenyéktől körülvéve Fáy András szülőháza, az egyemeletes kastélyszerü épület, s ennek azon szobájában, a melynek falai cliinai arabeszk emberábrákkal, fákkal és madarakkal voltak al fresco befestve, született András, s ezek adták a motivumokat első prózai és verses műveihez, a melyeket még úgyszólván gyermekkorában készített.

2) Andrásnak négy testvére volt, az idősb Katalin, mostoha nővére, ki Kandó Gábornak felesége lett s vele Ivohány is a Kandó — majd annak révén a Grhiczy-családra ment át; továbbá Zsuzsanna, László és Borbála édestestvérei, a kiket ő, mint a legöregebb, túlélt s részint testvérei, részint anvja által rokonságba jött több kiváló családdal, a gr. Gvulai-, gr. Wartensleben-, Kazinczy-, Szemere-, Bárczay-családdal.

3) Első neveltetését a Szemerék ősi fészkében, a Kohánytól hatszáz lépésnyire fekvő Gálszécsen, anyai nagyanyjától, Özv. Szemere Lászlónétól nyerte, a ki a *) Fővárosi Lapok 1886. 149. sz. Fáy István értekezéseket is irt a Századunk, B. P. Hiradó és Magyar Sajtóba, és egy gyűjteménye volt »Régi magyar zenegyöngyök* cz., de kiadatlan. *) Ábrázolatok és példabeszédek, L. Divatcsarnok 1853. évf. 125. 1. 8) Vasárnapi Újság 1886. évf. 372. 1.