Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

33 véve, szépirodalmi művekkel találkozunk: elbeszélésekkel és vigjátékokkal. 1818-ban az 1807-ben fűzött s talán el is hervadt Bokrétát Friss Bokrétával váltotta fel, a melylyel szintén hazájának kedveskedik ; 1824-ben A kedvesapongások két kötete jelenik meg Landerernél, 1825-ben egy levéltöredék: Mire szántam fiamat, a mit bohózatnak nevez, s 1827-ben A két Báthory cz. ötfelvonásos szomorújáték. Sőt 1828-ban Hasznos házi jegyzetek czime alatt nemzetének még gazdasági, kézművesi, orvosi utasításokkal is szolgál s bővítve még kétszer 1833. és 1852-ben újra kiadja. Nagyobb értékű, többoldalú s hosszabb lélekzetű munkái 1832. után következnek; elbeszélései és vígjátékai a húszas évek, jobban mondva azon iránynak kifejezői, a mely a Kisfaludy K. s követői elbeszéléseiben s vigjátékaiban uralkodik, és sem e tekintetben, sem aesthetikai szempontból ezen és a későbbi években alkotott munkái alig különböznek s így bennük fejlődés ugy sem tüntethetvén fel, azon szerencsés helyzetben vagyunk, hogy összes e nemű termékeit itt tárgyalhatjuk. Tagadhatatlan, Fáy hosszú élete alatt sokféle költői irányt látott fel- és letűnni, de ő ezek hatása alatt nem állott, változást költészetében nem idéztek elő s bár első szépirodalmi müvei sok tekintetben azon irányt tüntetik fel, mely Kisfaludy K. elbeszéléseit s vígjátékait jellemzi; de öt ez irányba nem utánzás, hanem önálló felfogás és saját egyénisége vezették. Ez egyéniség erős voltát bizonyítja ép az, hogy arra a változó irányok átalakító befolyással nem voltak, s hogy költői egyénisége a magyar nemzeti jelleggel azonos, mutatja élte végéig megőrzött népszerűsége. Midőn Fáynak első beszélye 1818-ban megjelent, e téren még alig történt valami s nem különösen nem-