Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

134 Teljesen át volt hatva protestantismus szellemétől is, de mindenekelőtt magyar volt; nézetei az egyházkormányzatra nézve nem mindig találkoztak felekezete papjai nézetével; de át kellett látnia mindenkinek, hogy, meggyőződése s nem ellenkezési viszketeg sarkalja őt, a haladás szelleme lelkesíti; s felekezetéhez ragaszkodását iratai és tettei egyaránt bizonyítják. Fáy szépirodalmi műveit a protestáns színezet jellemzi; nem felfogása volt egyoldalú, de forrása a magyar életet rajzolja, de különösen a magyar protestáns embert és családot. Nem hibául hozzuk ezt fel, hanem csak jellemzésül. A kevésbé erős tehetségű iró az életet nem ölelheti fel minden oldalról, igy Fáy is a magyar protestáns életet világítja meg, miben természetesen megtaláljuk az egész magyar életet. Ide vezették őt tehetsége, egyénisége, neveltetése, közéleti szereplése és természetes rokonszenvei. Irodalmi működésében is a használás volt a főelve s már ez, de azután egyes irodalmi ágak fejletlenebb volta, magának Fáynak is nem annyira erős, mint sokoldalú tehetsége és fogékonysága voltak az okok, a melyek miatt a szó szoros értelmében remekműveket, meséit kivéve, nem alkotott. Művei koruk színvonalán állanak, czéljuknak megfelelnek, korukra hatottak. Mese, regény, színdarab mind arra szolgáltak, hogy eszméket terjeszszenek, gondolatokat ébreszszenek, meggyőződéseket szüljenek, tettre sarkaljanak; irodalom, művészet, közélet, tudomány és nevelés, a haladás, józan átalakulás helyes elvei nyernek azokban kifejezést, megerősítést politikai iratai és magyarázatot saját nyilvános tevékenysége által. N.em mondhatjuk ugyan, hogy minden téren tökéleteset alkotott és hogy sokoldalú tevékenységéhez csak Göthe universalitását lehetne hasonlítani, de azt el kell ismernünk és el fogja