Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1887

111 olyannyira érzett. Senki sem tulajdonított talán hazánkban a nevelésnek olv fontosságot, mint Fáy, s senki sem működött irodalmilag is a tanítás- és nevelés-ügy előmozdítására annyi szeretettel, mint ő. Főkép szépirodalmi munkáiban, első elbeszélésétől kezdve a Halm a iß családig s ennek második részéig terjesztette nevelési eszméit és terveit, azokat gyakran példában mutatván fel; e műveiből látjuk, hogy a nevelési eszmék mindig ott zsongnak lelkében; látjuk egészben a derék hazafi egész törekvését egy hosszú munkás életen át: Magyarország szebb jövőjének megteremtését első sorban a nevelés reformjával kezdeni meg.

1) Midőn ő fellépett, e téren alig volt valami; egy-két forditás németből Dombi Sámueltől, Ángyán Jánostól s ezek és a kik később is felléptek, nem találták el azt a helyes szempontot, a mely szerint Fáy mint paedagogus működött; ők általános rendszereket állítottak fel; Fáy azonban nemcsak az emberképzés eszközét tekintette a nevelésben, hanem azt különösen nemzeti szempontból fogta fel s azért sürgette kiválóan a kisdedóvást és a nőnevelést. Mindenekelőtt azonban a korabeli nevelés két fő hibájára fordítja a figyelmet „Próbatételével",

2) mely mint úttörő munka valóban szokatlannak tűnhetett fel a közönség előtt s azért a könyv egyharmadában Fáy általános neveléstani fogalmakat ád s fejtegetéseinek széles alapot vet. A természet czélszerüségéből indul ki, az ember és állat közötti különbséggel folytatja, a szabadsággal s a végczéllal, mi nem más, mint a boldogság, végzi az előzményeket s megy át tulajdonkép a nevelésre. A boldogságot csak az igazság és virtus, vagyis a vallá') Fáy András, mint paedagogus. Komáromy Lajostól. Nemzeti nőnevelés. 1886. 351. 1. 2) Próbatétel a mai nevelés két nevezetes Libáiról. Szerzette Fáy András. T. P. V. A. Sz. Pest n. Nyomtatott Trattner J. T. betűivel 181G.