Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

61 s pedig azét, a kiben nemcsak a maga, de a legtöbb reformátor életét bitte visszatükröztetketni. E műve : História de vita beati Athanasii Alexandriae Episcopi fidélissimi. Három részből áll. Az első rész szól Athanasius felnevekedéséről, Arius legyőzetéséről; Ariust és Athanasiust leirva jellemzi, de a vitatkozást magát, annak lefolyását nem adja, csak eredményét. A második rész Athanasius üldöztetését adja elő, különböző rágalmakkal vádoltatását, hat évig egy kútban lappangását, elárultatását a szolgáló által, ki az ételt szokta neki a kútba bocsátani ; de az Isten megmenté hű szolgáját, ki Rómába ment, hol Liberius pápa szivesen fogadta, az áruló szolgáló pedig kivégeztetett. A harmadik rész pedig Athanasiusnak Julianus és Valens császárok által üldöztetését mondja el s az arianusok garázdálkodását. Az 1475. sortól végig, 1570-ig pedig a tanúságot adja elő. Athanasius élete bizonyítéka annak, hogy Isten gondját viseli az ő szolgájának, hogy „az hatalmasok néki ne árthassanak". Erre bizonyítékul szolgál még Moyses, Illyés próféta és — Luther Márton „ő igaz hitében". A mű a Szentháromság személyeihez intézett könyörgéssel s az utolsó ítéletre való hivatkozással végződik. „Derék ujudvarban" akkor mind bégyülnek. Kik az igaz biten mostan vetekednek. Isten beszédének az kik nem engednek, Az hü keresztyének jobb kéz felöl lésznek. Es az hitetlenek bal kéz felöl lésznek. Az első két részt Sztárai a Duna mentén betegen, 1557-ben, a harmadik részt ugyanazon évben Tolnában irta. Művét, mint annak teljes czime mutatja, a tolnai híveknek irta. Athanasius életében a maga üldöztetését akarta feltüntetni, mint ugyancsak a czimben olvassuk: „et suam interim fortunam, sí licet parva componere magnis, eandem esse osteodit". A főczél azonban a hitben való állhatatosság feltüntetése s hogy az Isten megvédi hiveit. Ugyancsak az állhatatosság példáját mutatja be utolsó elbeszélésében, História Cranmerus Thamás érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról stb., a ki, mint a további czim mondja, „mikor az pápa tudományát hamisolnája, Angliában Mária királyné asszony által szörnyű halált szenvedett", a kivégzés 1556. máj. 21. történt s a történetet Sztárai négy évvel utóbb foglalta énekbe Laskón. Mig Athanasius életében a sz. atya ellenségei és a tévtanitók Arius és Eusebius elleni kifakadásai és gúnyja inkább az ellenkező tanú