Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1886

62 prot. felekezetekre s különösen Meliusra vonatkoznak, addig itt erős kifakadásainak tárgyai a pápa, barátok stb. Mária királynét is átkozottnak mondja s hogy „pokolbéli ördöggel rokon vala". Cranmer Tamás alapította meg Angolországban a reformácziót, a melylyel mint pápai követ Németországban ismerkedett meg s Nürnbergben Arianner leányát nőül vévén, tért vissza Angolországba. VIII. Henrik nősüléséről mit sem tudva, kinevezte őt canterburyi érsekké s mint ilyen mind bátrabban lépett fel a pápa ellen, de később kénytelen volt nejétől megválni s őt Németországba visszaküldeni. VI. Eduard alatt teljesen megalapította a reformácziót, de kath. Mária alatt börtönbe került. A királyné kegyelmet ígért neki, ha a transubstantiáczió tanát és a szentmise-áldozatot elismeri s ő félémből meg is tette; de midőn látta, hogy ellenei meg akarják semmisíteni, visszavonta elismerését és máglyán halt meg. Sztárai a Száva és Dráva vidékének reformátora, erőszakos, rettenthetlen újító, jónak látta Cranmerben a hitszilárdságot feltüntetni tanuságul. Hogy minden hü keresztyén tekéntsen az tükörben, Bizzék csak az Istenben. Az Úristen megtartsa az még szinte akarja Világ dühességében. Természetesen Sztárai czéljához képest iparkodik Cranmert minél önzetlenebbnek és szilárdabbnak feltüntetni, bár félelmét, ingadozását tagadni nem meri; s vele szemben a pápát, kath. doktorokat s különösen szerzeteseket minél sötétebb színben tüntetni fel. Leginkább kegyében van az egykori ferenczrendinek a papok házassága, a mise, gyónás és az egy szin alatti áldozás. A katholiczizmus elleni dühön kívül egyéb figyelemreméltó nincs e műben. Itt, épugy mint az összes vallási elbeszélésekben, alakításnak nyomát hiába keressük. Mily módon szoktak vallási költőink elbeszélni, épen Sztárai e müve mutatja leginkább. Mint valami életrajzi vázlat elmondja, hogy Cranmer született „Ezer négyszáz nyolczvanban és kilencz esztendőben", tizennégy esztendős korában „az Cantuariában tanulni bement vala", azon közben Erezmus „szép" könveket írt vala, kinek az ű könveit jámbor Cranmerus Tamás igen olvassa vala" ; azután Luther Márton „az pápa tudományát sokkal megutáltatá", s „Cranmerus Tamás akkor harmincz esztendős vala"; sokat tanult, irt „És harminczöt esztendős hogy immáronü vala, Fű doktorrálött vala". Sőt akkor Angliában „Herkules (? !) király vala" stb. Az elbeszélés további folyamában pedig helyenkint homályossá is válik.