Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885
46 vagyon mostan is Miklós feje csontja, szertelen tömérdek agya koponyája. Még most is ott vagyon nagy öklelő fája . . ." Ilosvai határozottan említi Toldi Miklós születése helyét és évét: „írtak akkor ezer három száz és húszban, Toldi Miklós hogy születék Nagy-Faluban"; s hogy ez adat hiteles, nem csak a történeti énekszerzők hitelességre törekvésük alapján hihetjük, hanem a mellett bizonyít azon 1552-ből való biharvármegyei conseriptio is, a mely három Toldi Miklóst is emlit s a család genealógiájára nézve nagyon fontos adat. De mellőzve most a további dolgokat, a melyek Toldi Miklós történeti egyéniségére vonatkoznak, tény az, hogy Miklós emléke a XVIII. század végén a nép között fenn volt, sőt megvan a mai nógrádi nép mondájában is, fennmaradt tehát a legújabb korig s azt hiszem, Arany Jánost nem csak Ilosvai verse, hanem az élő hagyomány is támogatta. A Toldi-hagyomány nagy elterjedtsége mellett bizonyít Dugonics nyilatkozata : „én őtet nógrádvármegyeinek lenni állítom, akár Told faluban, akár Nagy-Faluban született, mert mindakettőt mondják születése helyének, ugy veszekedvén érette, mint Homerosnak születése helyéjért hét városok veszekedtenek". 1 Ezután ötven esztendeig nem foglalkozik az irodalom Toldi alakjával s csak Arany gyönyörű költeménye fordítja rá újból a figyelmet. Az írók, a kik vele foglalkoztak, részint valóságos létezését támadták meg, részint pedig a róla szóló mondák magyar eredetét tagadták. Toldi) Ferencz mythikus alaknak tartja s igy szól róla: „ En x abban (Toldi-mondában) egy, a magyar őskorból, vagy épen eleink mythosából fenmaradt töredéket vélek felismerni, melyben az a Toldi, kire utóbb a keresztény Miklós név tapadott, a testi erő s ügyességi?), a bátorság s szívbeli derékség (?) képviselője volt, körülbelül mint a helléneknél (Herakles), phoenicziaiaknál, indoknál stb. is tiszteltettek, kikkel jellemben a mi Toldink meglepuleg (?) egyezik. E monda aztán a nép emlékezetében századról-századra hol csonkult, hol bővült, sőt a változott hitnézettel maga is átalakult s hova tovább ujabb s ujabb korba tétetett át." 2 Toldy ez alaptalan nézetét Kemény Zsigmond 1854-ben, pusztán csak azon 1 Mindezeket részletesebben lásd : Szilády A. Régi magyar költök tára, III. k. 2 Magyar költészet története, 89-90. 1.
