Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

47 adatok alapján, a melyeket Ilosvai költeménye nyújt, megczáfolta s a lángész belátásával kimutatta, hogy Toldinak élő alaknak kellett lennie, részletesen kifejti, hogy „először Toldi Miklós a helyett, hogy csak jelképes személy volt volna, oly határozott egyéniség, hogy másodszor, ép ennélfogva a tetteiről kerengő mondakört a nép nem olvaszthatta egészen saját szellemébe s költészetével nem alakíthatta át teljesen. Fönnmaradtak némely jellemvonások Toldiból, melyeket a nép ugy látszik emlékezetébe vésett s eszményítés nélkül szállított hozzánk, s tulajdonittatnak neki oly tények, melyek annyira ellenkeznek a nép költői felfogásával, hogy históriai adatoknak tekinthetők."* Hogy e históriai adatokat s azon tényeket, a melyek népköltészeti jellemmel birnak, láthassuk, nézzük, mit mindent énekel a jó Ilosvai Toldi Miklósról. Szorosan ragaszkodunk az elsoi'olásban Ilosvai előadása folyamatához. Toldi Miklós született Nagy-Faluban 1320-ban. Erős, vastag gyermek volt kicsi korában. Toldi Lőrincz öregebb fia, Miklós bátyja, György, Károly királyt szolgálja, Miklós pedig otthon van anyjával, „lát minden dologhoz az béres szolgákkal", nagy malomköveket emelget mindenek bámulatára. Egy alkalommal, midőn György Budáról szolgáival haza jött, Miklós velük a rudhányásban s kőhajigálásban versenyzett s le is győzé őket, a miért bátyja gyakran megfeddé. Miklós megölte bátyja egyik szolgáját, s azért bujdosott az éren és nádon, de bátyja megkegyelmezett neki. Majd Laczfinak nyomóruddal mutatja meg az utat Budára. Ismét gyilkosságba esik, bujdosik, Pestre vetődik, hol a „fene" bikát megfékezi s a mészárosoktól jutalmul sok májat kap. Majd a mészárosoknál szolgál, majd a király konyhájában kap szolgálatot, de azért a vitézekkel rudhányásban versenyez s nagy ereje a királynak feltűnik, a ki megértvén dolgát, megkegyelmez neki s bátyjának levelet irat, hogy öcscsét ne tartsa otthon. György megfeddi ugyan Miklóst, de azért két lóra „szert tesz" neki s szolgálatra kényszeríti. Miklós felment Budára, a hol ujudvar volt. Megszánván az özvegyasszonyt, a kinek két fiát a cseh bajnok megölte, elhatározza, hogy megví a csehvel. Meg is vitt, le is győzte s kérése daczára megölte, „marháját" pedig az özvegynek adta. Erre a király öt fejéhez választá. De az ifjú vitéz szerelmeskedni akar és pórul jár; egy ifjú özvegyasszony, kit szerelmével üldöz, kiugratja * Tanulmányok, II. k. 153. 1.