Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

36 kiviili hatást gyakoroltak s a kor megérté az iró intenczióját; szemenszedett közmondásai, melyekkel telve nyelvezete s melyekből egész gyűjteményt állított össze, mutatják a népnyelv termékenyítő befolyását az irodalmi nyelvre. Gvadányi Peleskei Nótáriusának a külsőségeket ostorozó satyrája a nép nyelvén és szellemében, Horváth Ádámnak népdalai és népdalgyüjteménye, valamint a váczi énekes könyv bizonyítják a népköltészet hatását s az arra irányult ügyeimet. De Csokonai s Kisfaludy Sándor költészete határozottan éreztetik egyrészről a népköltészet, másrészről a nemzeti romanticismus szellemét. Csokonait klasszikus műveltsége nem akadályozta abban, hogy lelkének érzelmeit s általában a költészet tárgyait oly közvetlenül s oly nyelven fejezze ki, mint a hogy a népköltészet szokta. Hogy mennyire érzi azt, miszerint a költészetnek közvetlennek kell lenni, azt nemcsak költeményei mutatják, hanem Lilla dalaihoz tett élőbeszédjében határozottan ki is mondja, midőn a különböző versformákról szól: „Itt a Musának sem lelkéről, sem testéről nincs a szó, csak a ruhájának az állásáról: kösse által Virág ur ennek kantussát ioniai zónával derékon, mint a görögök; vagy akaszsza meg azt épen hónalja alatt Himfy ur a mai dámák módjára, mindenik fog annak illeni, csak Virág Ügyen az, vagy Ilimfy, a ki ötét fejöltöztette.

1' 8 a rimes és mértékes versről szólván, önmaga véleményét igy nyilvánítja: „En részemről mind a két ízlésnek érzője vagyok és barátja. írtam is és irok is mind a kétféle versnemekben; és csak arra vigyázok, hogy mind a lábakra szedett verseim, mind a cadentiások, a magok nemében jól zengjenek."* Ir tehát a nemzeti rliythmus hatása alatt; érzi, hogy a költőnek közvetlen ki kell nyomnia egyéniségét költeményében ; nyelvezetében nemcsak hogy népies szókat használ, hanem kifejezései a népköltészet tőrülmetszett másai, a melyek érzést és gondolatot az egyszerű természet képes, érzékítő nyelvén tolmácsolnak. A népies és tájszóknak használatát a következőkép védi egyik élőbeszédjében: „Vágynák olyanok (t. i. szók), a me- [ lyek a két magyar hazának egy vagy több részében is esmeretle- ; nek,. de másutt igaz magyarok száján gyakoroltatnak, Ha hát valamely valóságos nemes egy vármegyében (már ha a legkisebbikbe"n is) publicálva van : nem szintúgy igaz magyar-e az, mint akármelyik gróti vagy berezegi faraiba, melynek neve és birtoka mind * Csokonai válogatott munkái. Kiadta Toldy Ferencz. Pest, 1864. 15—16. 1.