Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1885

96 tehetség felcsillant, ujabb és ujabb futásra ösztönze, ha a pályán elbukott is".

1 Az iskolai előadások és saját egyénisége, továbbá az Írásbeli tételek kiválasztása, a dolgozatok kijavítása s egyes javító s buzdító megjegyzései által müvelőleg s nevelőleg hatott tanítványaira. Egyénisége hatásáról egy volt tanítványa, Komáromy Lajos, igy ír : „ébresztette példája által s nevelte bennünk, tanítványaiban is a kötelességérzetet. Általában Arany nemcsak tanítása által hatott, hanem egész egyéniségével gyakorolt mély benyomást a fejlődő lelkekre. Őt többnek is tekintettük, mint tanárunknak. Bár szük volt még látáskörünk s éreztük inkább, mint tudtuk, mily nagy ember az, a ki óráról-órára bejő hozzánk tanítani. Elnémult ekkor a gyermekes pajtáskodás s a legmagasabb fokú tisztelettel, mondhatni csodálattal csüggtünk ajkán. S mily nevelő hatással volt ránk páratlan szerénysége . .. Aranynak egész megjelenésében szerénység volt kifejezve. A tanítási órákon halkkal s inkább keveset beszélt. Szónokiasság nem volt beszédében, ő nem ezzel hatott. Uralkodó komoly hangulatának tán már ekkor kezdődő betegsége lehetett oka. De azért sokszor kiderült arcza s szemeiből végtelen jóság melege sugárzott. Hogy indulatba jött volna, arra nem emlékszem, de erre nem is volt oka." 2 Különösen ez utóbbit nagyon kevés tanárról lehet elmondani s ebből is látjuk, hogy Arany a nevelő-tanárnak mintaképe volt. Inkább gyakorlatilag tanított, mint elméleti fejtegetések által. Minthogy a magyar irodalomhoz alkalmas segédkönyvet nem talált, Szilágyi Sándor tanártársával együtt szerkesztett egy Magyar Olvasókönyvet, mely az írásművek elméletét a történeti fejlődés menetében s kiválasztott példákban tüntette volna fel, ha a helytartó-tanács jóváhagyását megnyerhette volna. Az első kötet el is készült, mely a nép vagy tündérmese, a ínythos és monda, aesopi vagy állatmese, epopoeia s történetírás elméletét s példáit adja s melyet a tanulók kéziratban használtak is. Kidolgozta a magyar irodalom történetet is, mely szintén kéziratban maradt s melyet a kiválóan ügyes csoportosítás, rövid találó jellemzések, folyékony s világos nyelv nagyon használható tankönyvvé tesznek. Magáról nem szól benne, épugy mint nem szerette, ha az iskolában az ő műveit szavalták; a ballada elméletét sem saját müvein magva1 Hahn Adolf -- Adatok Arany J. tanársága idejéből. Phil. Közlöny, 1883. 45. 1. ' Magyar Tanügy, 1883. évf. 13. és 15. 1.