Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884

t Mind a kerületi, mind az országos ülések tárgyalásai nyilvá- A kutfík. nosak voltak ; és mégis az ezen ülésekben tartott beszédeket nem lehetett hirlapilag közzé tenni. A hivatalos jegyzőkönyv szigorú birálat alatt szerkesztetett, és az országgyűlés bevégezte után hét hónap múlva volt kapható. Egyesek azonban segítettek e dolgon. A gyorsirászat nein volt ugyan ismeretes, de találkoztak vállalkozók, kik a kerületi és országos ülésre mindennap megjelentek, s az ott tartott beszédeket, legalább főbb pontjaikban, leírták. Ezen iratokból teljes tájékozottságot szerezhetünk magunknak az uralkodó hangulatról, egyes követek szerepléséről, az országgyűlés lefolyásáról. Igaz ! a hivatalos jegyzőkönyv és az Acta Comitiorum is elég bő kútfő a pragmatikai tanulmányra ; de nem szabad felednünk, hogy a hivatalos jegyzőkönyv a szereplők neveit nem közli; nem szabad felednünk, hogy a hivatalos jegyzőkönyv szigorú censurán ment át; nem szabad felednünk, hogy a felső Tábla tárgyalásairól hallgat; végre futólagos olvasás után is tapasztalható, hogy a hivatalos jegyzőkönyv leginkább azon beszédeket közli terjedtebb kivonatban, melyek a kormány intentióját támogatták. Oly kútfőket, melyek mind a kerületi, mind az alsó és felső táblai országos ülések tárgyalásait közlik, csak hánnat ismerek, melyek e következők : 1) Mailáth János grófnak „Der ungarische Reichstag im Jahre 1830~ ezimü munkáját, mely 1831-ben jelent meg. 2) Orosz Józsefnek „Ungarns gesetzgebender Körper auf dem Reichstage zu Fressburg im Jahr 1830

u czinni müvét, mely szintén 1831-ben jelen meg. 3) Bertha Sándor „Országgyűlési Tárcza 1830-ról'1 czimü munkáját, mely 1843-ban adatott ki. Bíráljuk meg röviden e kútfőket, melyeknek szerzői az 1830-diki országgyűlésen jelen voltak : Mailáth Jánosnak jelzett, 215 lapra terjedő munkájában alig találunk mást, mint a hivatalos jegyzőkönyvben is — és pedig eredetiben olvasható üdvözlő beszédeket, vagy a szintén hivatalos Acta Comitiorumban található királyi propositiókat, a koronázás részletes leírását, a királyi leiratokat, az országgyűlés foliratait. A kerületi üléseknek csak, az izenetekben is olvasható, végzéseit említi, a tárgyalás menetéről, a felvetett, bár a nunciumba föl nem vett indítványokról hallgat; az országos ülésekről elég bőven tudósít.