Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1884
8 E munka tehát a hivatalos kútfők rövid kivonata. 1) Bertha Sándor említett, 293 lapra terjedő munkája Majláthénál sikerültebb. Bertha ugyanis minden egyes kerületi, alsó és felső táblai országos és vegyes ülést külön-külön tárgyal; s a többi ismert, hivatalos és nem hivatalos kútfőkkel összehasonlítva, adatainak hitelessége kétségbe nem vonható, de hiánya az: hogy csakis a gyűlések tárgyairól, ezeknek indokolásáról szól, ellenben nem értesít részletesen a tanácskozások lefolyásáról, nem az egyének szerepléséről, a szereplők jellemét kidomborító beszédekről. Orosz Józsefnek munkája a legkimerítőbb, legbecsesebb kútfő, mely az 1830-diki országgyűlésnek és az akkori viszonyoknak tanulmányozására szolgálhat. Az országgyűlésen jelenvolt szerző rendszeres naplót vezetett majdnem minden ülésről; a kerületi ülésekben, mint tudjuk, hetenkint két más és más, egy dunai és egy tiszai követ elnökölt, ezeket megnevezi; a kerületi ülésekben szereplőket névszerint fölemlíti, a nevezetesebb szónokok beszédeit közli; a felső Tábla üléseiről szintén részletesen tudósít. A felső Táblánál 1841-ig a tárgyalásokról naplót nem vezettek; az alsó Tábla izenetjeire tett észrevételeiket, módosításaikat — reflexióikat — az Acta Comitiorumban megtaláljuk ugyan ; de hogy az üléseken e reflexiókat kik indítványozták, ezeknek pro és contra megvitatásában kik és mily szellemben vettek részt, erről semmiféle hivatalos adataink nincsenek. A felső táblai szónokokat is megnevezi Orosz. Az alsó Tábla oi'szágos üléseiről szintén részletesen tudósít. Hogy e nagybecsű munkának fölsorolt és méltatott előnyei mellett is a nálam kéziratban meglevő „az 1830-diki országgyűlés tárgyalásaira vonatkozó Guzmics-Naplóí" közlöm, annak oka: ') Orosz József, ki szintén jelen volt az 1830-diki országgyűlésen, Mailáth János munkájáról következőleg nyilatkozik: „Das Buch (Mailáth könyve) erschien. In wie weit der Inhalt desselben dem Titel entspreche, mögen die, welche es gelesen, selbst entscheiden ; ich, der ich mit dem Lesen des Ganzen in weniger als einer Stunde fertig war, fand eher alles ciarinn, als den ungarischen Reichstag wie er ivar, und legte das Büchlein mit der schmerzlichen Ueberzeugung aus der Hand, dass unser, dem Auslande ohnehin so wenig bekanntes Vaterland, durch Schriften dieser Art sich eben nicht vorteilhaft darstelle " stb. stb. (L. Orosz J. „Ungarns gesetzgebender Körper im Jahr 1830." IV. lap.)
