Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

1) „Brankovics Magyarország főnemese és afc országtanács tagja lesz." 2) „Szerbia neki és fiutódainak a magyar korona f e 1sűbbsége alatt biztosíttatik." 3) „Brankovicsot a magyarok a török ellen védelmezik." 4) „A szerb fejedelem Zsigmondnak és Magyarországnak hűséget esküszik és ígéri, hogy halála után Magyarországra nézve néhány fontos szerbiai vár, (összesen 17, Nándorfehérvár, Galambécz stb.), melyekre a magyar koronának ugy is régi joga van, visszaadatnak." 5) „A szerb fejedelem szükség idejében az anyaországot egész haderejével segítendi." 6) „Bi'ankovics családjának kihalása esetében Szerbia Magyarországra száll." Lazarevics a következő 1427-ik évben meghalt. A szerződésben jelzett várak Galambócz kivételével Magyarországnak átadattak, melyekért Brankovics Magyarországban nagy terjedelmű birtokokat kapott. Minthogy Zsigmond 1428-ban Galambócznál a török által megveretett, Brankovics, hogy magát biztosítsa, országának egy részét a töröknek engedte át. Zsigmondnak neje Ciliéi Borbála volt. E házasságból született Erzsébet, kit Albert osztrák herczeg, később magyar király vett nőül. Albert király alatt az 1439-ik évben tartott országgyűlésen a magyarok Albert halála esetében a trónöröküdést Erzsébetnek és figyermekeinek biztosították. I. Ulászló 1440—1444-ig. Albert halála után Erzsébet lépett a kormányra, melyhez a jelzett 1439-ki egyezmény értelmében joga vala. Több egyházi és világi főúr kíséretében Visegrádra ment, hol a koronát átvette s Budára országgyűlést hirdetett. Az országgyűlés összejövetele előtt Erzsébetnek meggondolatlan és részrehajié tettei a hazafiakat aggodalommal töltötték el. A királyné ugyanis a gőgös, a népszerűtlen Garai Lászlóra bizta a koronát; a Ciliéi háznak, melylyel közeli rokonságban volt, javakat adományozott; az esztergomi érseki székre a CíUeí-ekkel