Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

szintén rokon Szécsi Dénest nevezte ki, s ez által az érsekségre vágyé hatalmas Rozgonyi Simon püspököt magára haragította. Ezen adományozásokból, kinevezésekből a hazafiak azt következtették, hogy a több oknál fogva méltán gyűlölt Ciliéi ház s ennek rokonsága nagy befolyást gyakorol a női gyönge kormányra. Ettől leginkább tartottak, mert még élénk emlékezetben volt Mária kormányzása, még sajogtak a sebek, melyeket az akkor támadt féktelen zavargások ütöttek. Ezekhez járult a török növekedő hatalma, s azou hir, hogy Murád zultán nemcsak uj háborúra készül, hanem Ulászló lengyel királyt is szövetségre szólította, s ennek 100 ezer fegyverest és azonfölül tetemes pénzbeli segélyt igért Magyarország ellen. Ausztriában és Csehországban szintén rosszra fordult Erzsébet ügye. Ausztriában a rendek, azon esetre, ha a viselős Erzsébet leányt szülne, Fridrik stájer herczeget választák fejedelmükké; Csehországban a rendek nagy része a királyságot megüresültnek nyilvánította. Ily körülmények közt nyílt meg 1440-ben az országgyűlés, mely Hunyadival együtt erélyes férfiút óhajtott királynak. „Egy értelemmel kívánták mindnyájan az özvegy királynét meggyőzni, hogy ő a mostani nehéz körülmények közt egy ily nagy, szélesen kiterjedt ország kormányára elégtelen. Férfi kell melléje, különben Magyarország ugy jár, mint a szomszéd tartományok, melyek a török adófizetői lettek fejedelmeikkel együtt." A nagy többség tehát véleményezé: hogy Ulászló, az iíju lengyel király hivassék meg a trónra, oly föltétel alatt, hogy Erzsébetet nőül vegye. E vélemény elfogadására igyekeztek a királynét í'ábirni, ki, hogy unszolásaiktól meneküljön, Visegrádra vonult; az itt is megjelent országnagyok sürgetésére végre sirás és zokogás közt kijelenté megegyezését; de azon föltét alatt: ha fiút szül, a trón öröksége ezé maradjon. Ezután az országgyűlés követséget indított Krakóba (január 18-án) oly utasítással: hogy Ulászlót kínálja meg mind a koronával, mind Erzsébet kezével; de az öröködést ne említse, ha ezt a lengyelek szóba nem hozzák. Erzsébet a küldöttség eltávozása után Komáromba ment, honnét Eottaner Hona udvari hölgyét Visegrádra visszakiildütte, ki a koronát Komáromba hozta (febr. 21-én). Erzsébet a következő napon fiút szült, ki a keresztségben László (vtószülött) nevet kapott.