Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883

Károlyt 57 nap múlva, a királynék és Garai terve szerént Forgách Balázs ütötte agyon. E borzasztó bűntény hallatára Horvátországban uj lázadás ütött ki. Erzsébet és Mária királynék az ország lecsendesítése végett ismét megjelentek ; de Garai és Forgách fölkonczoltatása után elfogattak, Novigrádba zárattak, hol Erzsébet leánya jelenlétében megfojtatott. Máriát később a velenczeiek szabadították meg. Zsigmond e közben 1387-ben Mária mellé királylyá választatván, a horvát fölkelés elnyomására fordította gondját, melyet három évi küzdelem után végre Hédervári Kont Istváu és társai vérében elfojtott. A hazai krónika a 32 „bujdosónak" „törvénylátás" nélkül való ki végeztetésére megjegyzé: „E nap volt oka, hogy Zsigmond haláláig ingadozni érzé fején a koronát." A szenvedések miatt megtört Mária királynő halá'a utáu némelyek Hedviget és férjét, mások nápolyi Lászlót, a meggyilkolt Kis Károly fiát akarták a trónra emelni. Zsigmond előtt nem lehetett titok az elégületlenség, s ő mégsem tartózkodott a sérelmeket szaporítani az által, hogy az országról — a magyarok tudta és beleegyezése nélkül rendelkezék, bekövetkezhető halála esetében Venczel cseh királyt nevezvén ki örökösül. (1396.) Ez évben (1396.) Zsigmond seregét a törökök Nikápolynál megsemmisítették. Zsigmond életveszély közt Konstantinápolyba menekült, honnét a következő évben visszatért. Távolléte alatt az elégületlenek uj királyválasztásról tanakodtak. Zsigmond hazaérkezvén Temesvárra, később Körösre országgyűlést hirdetett, hol a menedéklevéllel megjelent horvát ellenzék fejeit hitszegően fölkonczoltatta; később a nagyoknak és külföldieknek királyi javakat adományozott; ledér, botrányos életet élt; testvérét Jodokot örökösévé nevezte, szóval törvényszegései súlyosak és számosak voltak, miért őt a főpapok és főurak elzárták. Az országnagyok azonban a választandó király személyére nézve megegyezni nem tudtak és Zsigmondot kegyenczei megszabadították. Zsigmond nem okult. Már a következő (1402.) évben kelt okmányában kijelenté, hogy a rendek megegyezésével Albert osztrák herczeget Magyarországban örökösének akarja; 108 főúr és nemes, úgyszintén Pozsony és Sopx-on városok Ígéretekkel és kényszerítéssel rábiratva oly oklevelet adtak ki, melyben bizo-