Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1883
^ 6 nyitják, hogy Zsigmond az ő akaratukkal választotta Albertet utódául. A király ezután Albertet Magyarországban helytartójának nevezvén, Csehországba ment, hogy a cseh koronát megszerezze. Alig hagyta el az országot, az elégületlenek a nemzetnek szabad királyválasztási jogát megsértve látván, az örökösödési szerződést erőszakoknak és érvénytelennek, Zsigmondot pedig trónvesztettnek nyilvánították, s nápolyi Lászlót királylyá kiáltották. Zsigmond e hirre Magyarországba visszatért s a fölkelők sex*egét megverte. Később romai császárrá választatván, az egyház békéjének helyreállításában fáradozott. Utóbb a cseh koronát is elnyervén, a huszitákkal hosszú háborúba keveredett, melyben többször megveretett. A csehek ez időben Magyarország felső vidékét pusztították. 1428-ban Pozsonytól Szakolczáig raboltak és pusztítottak. 1430-ban Nagyszombatig tűzzel vassal dúltak. 1431-ben Nyitrát, Nagyszombatot, Lévát rabolták ki. 1432-ben Mátyus földét pusztították. 1433-ban a Szepességbe törtek, Késmárkot kifosztották és felgyújtották. 1437-ben meghódoltak. Zsigmond a csehek közöl többeket: Giskrát, Kjmorovszkit stb. szolgalatjába fogadott, kik később Magyarország valóságos ostorai lettek. A melléktartományok viszonya az anyaországhoz Zsigmond alatt nem vala kedvező. Galliczia elveszett. Dalmntia, melynek birtokáért Kálmán király óta annyi magyar vér folyt, az egy Knin kivételével, elveszett.. Bosniánák (Ráma) déli részét a török elfoglalta. Havnsaljöld vajdája 1432-ben a törököt Erdélybe kalauzolta Bolgárország II. Murádnak hódolt. Szerbia fejedelme, Lazarevies István, hogy tartományát a török ellen biztosítsa, 1426 ban unokaöcscsével Brankovics Györqygyel. Mas- yarországba jött és a magyarokkal szerződést kötött, melynek pontjai:
