Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

31

Gróf Sándor O Felségeik sátora eleibe rugtatván, bárom oly borzasztó ugratással tette parádéját, hogy akik látták, a hely méltóságáról elfelejtkezve, felkiáltottak, s magát a királynét is felkeltette illéséből ezen salto mortale, hogy állva szemlélje a tüstént földre terülő s lelkét kiadó lovagot ; de Sándor gróf édes megcsalódásban hagyta a szörnyülködő nézőket, mert elvégezvén roppant parádéját, mint a nyil előbbre repült sárkány magyar lován és a lélektelen megdöbbenés után egy kevéssé indignálódó öröm fogta el a nézők szivét; ezen látást követő zúgás közbe kérdezték aztán Ő Felségeik, hogy ki azon ifjú ? melyre midőn miniszter Zichy felelte, hogy az gróf Sándor, elmosolyodva mondá (J Felsége a király, hogy „der Sándor?“ „Ich kenne ihn schon,“ susogták a királyné körül lévő dámák is, kik tán csak a Bitterzeiti darabokból olvastak ilyes valamit.

Ily magyar királyhoz ülhető dicső pompával mentek hát O Felségeik a primás téli palotájába, reszkedtető ágyudörgések és harangok zúgása között. Este az egész város ki volt világítva és ezen különben is májusi estével vetekedő csendes éjjelt az ezer meg ezer mécsek, még bájolóbbá tették, a városháza, a promenád, a magyar utczai triumphális porta, a primás háza, egészen meg volt mécsekkel rakva.')

18-ik szeptemberben fölolvastattak a királyi propositiók a főrendek palotájában először, azután a Státusok Sábájában (termében). Még a Státusok palotájában olvastatnának a királyi propositiók2),

‘) A ícnyes bevonulás leírását 1. Jegyzőkönyv I. 1c. 27—3G. 1.

2) A kir. előadások három pontot tartalmaznak: 1) A királyné koronáz- latását; 2) az 1791-ki országos bizottságok reform, munkálatainak tárgyalását; 3) a magánosok pénzviszonyainak, a papírpénz értékének kétszeri leszállítása folytán, szabályozását. (L. Acta Comitior. 21. lap.) Látszólag a tárgyalandó anyag igen kevés ; de ha tekintjük, hogy a 2) pont alatt említett reform, munkálatok a nemzeti élet összes politikai, szellemi, erkölcsi és anyagi viszonyaira kiterjeszkednek, a tárgyalandók anyagát csekélynek nem mondhatjuk. Az 1791-ki országos bizottságok munkálatainak sorrendje ugyanis a következő: 1) Közpolitikái (Ide tartozott az országgyűlés, helytartótanács, vármegyék, városok stb. rendezése. 2) A d ó és o r s z á gb i z to ss ág i (Porták megigazítása, adók arányos kivetése, házi adó, kö/.pénztárok kezelése, a katonaság élelmezése és szállásolása). 3) Úrbéri (földesurak és jobbágyok közötti jogi viszony.) 4) Kereskedelmi és közgazdászati (Uj adórendszer, anyagi érdekek emelése, országos pénztár alapítása.). 5) Bánya és pénzügyi. 6) Igazságügyi (Törvényszékek, perrendtartás, büntető és váltó törvényköny.) 7) Egyházi. (Szerzetesrendek helyreállítása (1802-ben nagyrészben már megtörtént), kegyes alapítványok, lelkészségek szabályozása s ellátása.) 8) Tanulmányi (Köznevelés, főtanodák, nevelő intézetek, ösztöndijak, alapítványok,