Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882

megüresedvén egy kevéssé a mágnások palotája, módom volt megismerni egynéhány mágnást, u. m. : herczeg Eszterházyt, akinek háta mögött állottam, s drága gála ruháját bámulhattam, h. Koliárvt, Czirákyt, Gyulayt, Pálffyt, Grassalkovichot, Illésházyt, Nádasdy minisztert, etc.

Megelőzte ezen propositiók felolvasását, a követeknek a prímás udvari sálájában való egybegyülése reggel 8 órakor, hol O Felsége a király is, királyi méltósággal több fő embertől kiséltetve megje- ent és az ő számára készült trónusra ülve, m a g y a r nyelven köszöntetett herczeg Kohárytól; erre O Felsége diákul felelt* 1) s egyszersmind tudtokra adta a diaetai uraknak, hogy propositiójit most átadja.

Nevezetes (3 Felsége ezen allocútiójáról, hogy német nyelven maga irta, s úgy fordította diákra, sok szép van benne, s látszik, hogy tűzzel van írva, követték is ezer vivátok és azon allocutióra adandó felelet soká fárasztotta a Státusok kerületbéli gyűlését. Jelen volt ekkor a primaeziális sála galeriján a Felséges asszony is és az egész királyi familia: Károly, János, Maximilian, koronaörökös, Ferencz s Don Miguelis.

lí). 20-ik szept. csak Cire. Sessi ók voltak, ahol, minekután a diarium recensoraí választattak nyolczan a vármegyék able- gatusai közül, a királyi városok ablegatusai is és a káptalanok kü- vetjei nagyon vitatták, hogy közülök is választassanak ily recen- sensek, utóbb, szokáson kívül lévén ez a dolog, abban határozódott meg, hogy Circ. Sessióban különben is lévén voksolt, a két Statusok

hadi, tudományos, művészeti akadémia, magyar nyelvet mivelő társaság, leányiskola). 9) Sere Imi, kivánati ügyelt. (V. ö. Kerékgyártó 6. k. 22. 1. és Acta Comitior. I. k. 64. és köv. 1.)

*) Koháry magyar, a király latin beszédének szövegét lásd : Jegyzó'könyv

I. k. 38. 39. 40. 41. 1. A király egyebek közt mondá : „Nihil a vobis postulamus praeter incolumitatis vestrae studium; aptissima vero ad hanc assequandam media a Vestra, Patres Patriae, sapientia proponenda fore praestolamur, neque desiderato effectu, nec intima Regia statisfactione nostra caritura, si modo unius boni publici zelo succensi Vestros Nostris innxeritis conatus, ad perennem Patriae provehendam felicitatem, gratamque posterorum memoriam emerendam. Favet salutiferis his consiliis spes certa dudaturae pacis, adjungit se praeterea ad illa in praesentiarium prosequenda illud insuper motívum; Progreditur nempe aetas nostra et mortalium anni in manibus Domini sunt, optamus autem tenere, ea uos potiri, atque perfrui posse animi voluptate, ut et Vestrae prosperitatis incrementa, e providis assurgere sanctionibus et Regni Constitutionem Legum sapientia fortius semper ac fortius obvallatam tam augustis nostris successoribus, quam ipsis quoque Hungaris, quos pro percharis filiis habemus, nos relicturos esse laeti intueamur.“