Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
15 Bár az utasítás törvényes erejére nézve szétágaztak a vélemények ; mégis általános nézet szerént azok szellemében eljárni a követnek kötelessége volt ; eziránt azonban csak küldőinek tartozott felelősséggel és azért utasítás nélkül, sőt utasítása ellenére is szavazhatott, s e szavazata érvényes volt; de ha ez eljárás miatt küldői bizalmát elvesztette, azok őt azonnal visszahívhatták és helyette más követet küldhették. Az alsó tábla országos üléseinek jegyzőkönyvét elnökileg kinevezett kir. táblai tagok, és az alsó házból választott censorok (számra nyolcz) vezették. E jegyzőkönyveket azelőtt latin, 1790 óta magyar és latin nyelven szerkesztették. (1832 óta csupán magyar nyelven.) Az alsó tábla végzéseit 1790 előtt rendesen élőszóval, azóta írásban és néha élőszóval küldöttség által közölték a főrendekkel. A küldöttséget a personalis nevezte ki az alsó tábla minden alkotó eleméből ; szónok mindig egyházi férfiú volt. Bánya városoknak követei.“ (hogy ez ügyet a tud. kiküldöttség munkájára halasztani javasolják.) S a personalis az értelemben határozott. (Lásd Jegyzőkönyv JI. köt. 200 lap. Vesd össze Guzmics-napló márcz. 9-iki datum alatt.) Ebből meg az derül ki, hogy városoknak nem egy, hanem nyolcz szavazatát „vette számba“ a personalis. Igaz, hogy a personalis ez eljárásán a vinegyék követei fölháborodtak ; összejöttek, zárt ajtóknál tanácskoztak, a már kihirdetett országos ülést is el kellett halasztani, s mi lett a vége? A personalis elismerte, „a vármegyék követeinek igaz sérelmét, sőt Ígérte, hogy első adandó alkalommal megfogja bizonyítani, hogy csak a vármegyék követeinek többsége tehet elhatározást.“ A vmegyei követek e nyilatkozat folytán „a további Juris publici kérdések“ feszegetésétől dáliának. (Lásd Guzmics-napló 1826. márcz. 11.) A personalis idézett nyilatkozata daczára az 1826. aug. G-án tartott ülésben ismét „számba vette“ a városi követek szavazatait; „a kerületi izenet javallat mellé járulván még Nyitra, Liptó, Győr, Fehér, Zólyom, Szerem vármegyéknek; az egri fő és a zágrábi káptalanoknak, úgy a Sopron, Fehér, Kőszeg, Kassa, Lőcse, Szabadka, Breznó-Bánya és Fiume városoknak, nem különben a Kun- és Jászság kerületnek követei, az Elölülő a kerületi izenet javallatnak a többség által lett megállapítását kimondotta.“ (Lásd Jegyzőkönyv III. köt. 313. és 314. 1.) A personalis ez eljárása ellen Ragályi Tamás borsodi követ a következő aug. 7-én tartott orsz. ülésben óvást tett s kérte, hogy ezen ellenmondása a jegyzőkönyvben is megemlíttessék, melyre a personalis így felelt: Hogy a Dia- riumba menjen n. Borsod vmogye követének ellenmondása, abban meg nem egyezhetem, mert én mind Isten mind ember előtt megfogok felölni tegnapi enunci- atiomért, sem a voxok számolását senkire nem bízom, mert akik Regalisok által az országgyűlésre hivatnak, azoknak a törvény voxot is ád. (Lásd Guzmics- napló aug. 7. alatt.) A hivatalos jegyzőkönyv a szavazatok fölött folyt vitát következőleg adja elé: „némelyek, az ellenkező vármegyék követei közöl, akik ezen
