Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1882
119 IV. Fejezet. A. nov. 0 én kelt királyi resolutio. Ennek tárg ralása. A nádor közien járása. A nov. 26-án kelt királyi leirat. Az erre fölterjesztendö fölirat. (nov. 12— dec. 23 ig) Novcmb. 12-ón reggeli 10 órakor ismét elegyes országgyűlést tartottak. Ekkor olvastatott fel a kegyelmes kedvetlen tárgyú királyi resolutio, mely a praeferentialisokat magában foglaló repraesen- tatiora adatott.1) <) A november 9-én kelt leirat lényegben követkéz ő. Ő Felsége kedvetlenségét fejezi ki a felett, hogy a rendek mind eddig elhalasztották a kir. előadások tárgyalását; kívánja, hogy azokat késedelem nélkül tárgyalják. Az eló'leges sérelmeket illetőleg; fájdalommal látja ugyan miképen sok felmelegíttetik, miket inkább feledni illett volna; megragadja azonban az alkalmat elmondani, mi adott azokra okot. 0 Felsége ismeri saját jogait és kötelességeit, és valamint az esküvel erősített alkotmányt megtartja, úgy a közjót is fenntartani és eszközlenie kell. E szerént midőn egyrészről az engesztelhetlen ellenség, más részről az újítani vágyók, vakmerő szándékkal, eleink minden, institution felforgatni törekedtek, rendkívüli eszközökhez kellett vala nyúlnia; kivált midőn országgyűlés egybehivására sem idő nem volt, sem a körülmények nem kedveztek. Csak Ő Felsége, a kormány élén, láthatá a veszélyeket egész rettentő nagyságukban, csak ő választhatta meg ennélfogva az alkalmas eszközöket, melyek által Magyarországot is megmentse: mi sikerült is neki. Megismeri Ő Felsége népeinek a veszedelmes időkben bebizonyított szeretetét: fájt tehát neki, hogy némely megyék azt, mit a király iránti bizodalom s a hon iránti hűség javasolt, megtenni s megadni nem akarták ; felirataik s jegyzőkönyveikben pedig olyanokra vetemedtek, mik a királyi méltóságot sértik, és zavar, rendetlenség eláradása nélkül nem türhetők. Emiatt kellemetlen, atyai szivével ellenkező eszközökhöz is kénytelen volt nyúlni. Ő Felsége egyébiránt kihallgatja ugyan a maga tanácsosait, de csak azt határozza, mit lelkiismerete sugall ; s ki olyasmit soha nem enged meg, mi királyi jogait sérti, azokat, kik e nehéz vállalatban parancsait teljesítették, mindig védelmezendi. A Karok és Rendek kérelmére mindazáltal azokat, kik hevöktől elragadtatva, a korlátokat áthágták (vagyis a törvényekhez szorosan ragaszkodva a pátenseket nem teljesítették) királyi kegyelmébe visszafogadja azon reményben, hogy e kegyét hálásan fogadják. Jelenti továbbá, hogy a külügyek jelen viszonyaiban az ujonczok további szedetését felfüggesztette; az adót azonban, mint már több év óta tette, ezután is változhatlanul ezüstben kénytelen behajtatni; sőt az 1802-ki adópótlék iránt is, — mit harmadéve elengedett volt, még e gyűlésen elvárja a rendek fel- terjesztését.“ Egyébiránt megismeri Ő Felsége, hogy a törvény szerént országgyűlést minden harmadik évben köteles kihirdetni. Ebben eddig csak a rendkívüli körülmények akadályozták ; Ígéri azonban, hogy ezentúl annál pontosabb leend
