Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
44 A Duna-bástya (máskép Salm-bástya) alépítménye néhány öl kivételével készen áll; ennek összekötő fala (cortina) 5 ölnyi magasságra azonnal fölépítendő ; de a földfeltöltési munkához csak akkor szabad hozzáfogni, ha az összekötő várfal a bástya mindkét oldalán felépült, nehogy a töltési munka ártson a még uj falaknak. A bástyákon belül is falat emeltek ; e fal és a bástyavárfal közét földdel töltötték fel, úgy hogy e töltés szélessége a legkeskenyebb helyen is legalább 4° vala. Minthogy a várfalakat körülvevő árkon túl a talaj igen egyenetlen, ezt a biztosok véleménye szerint ki kell egyenlíteni s a lehetőséghez képest töltés (eontrascorp) készítésére felhasználni. Az árkot sem lehet hamarjában a tervnek megfelelőleg elkészíteni; ennélfogva legalább egyelőre — amint az az árok egyik részén már meg is történt, az árok közepén 3—4 öl széles és mély csatornát kell ásni, melynek vize sohase apadhasson ki. A Duna-bástyától a várkastélyig (Schloss) fekvő két erőd (Bollwerck) mostani alakjában marad, míg a fontosabb erődítések el nem készülnek. A Sforzia-bástya, amint a vízállás engedi, még e folyó évben össze lesz kötve a Kába-bástya falával. A bécsi kaput is, mely jelenleg igen rozzant állapotban van, újjá kell építeni. A biztosok a Duna-bástya melléke és réve helyett a várkastély fölötti pontot alkalmasabbnak találják a közlekedés föntartására ; mert itt a Rábca folyó fölött már úgyis hidat vertek, melyen át az Újvárosba lehet jutni. A Kába-bástya sarkán is könnyű szerrel lehetne egy közepén felvonható hidat felállítani. E két hid egy részről nagyon célszerűnek mutatkoznék az épületanyagok köny- nyebb beszállítása szempontjából, másrészről a két bástyáról köny- nyen meg is védhető volna, úgyhogy engedély nélkül senki sem léphetne a vár falai közé. Hason célból már a vásárt is az Újvárosba tették át. A fehérvári s bécsi kapun kívül a Duna- vagy vizikapu már az 1564. évi telekkiosztás alkalmával emlittetik. Az Aginelli-féle térképen azonban nincs feltüntetve; úgy látszik még nem volt kiépítve; ennek következtében még 1566-ban is csak a már kiépült fehérvári-, máskép sokorói-kaput használták közlekedési vonalul; a biztosok már 1561. évi jelentésükben a Dunakapu helyett a fehérvári kaput jelölik ki a külső közlekedésre. A várfalakon belül eső területre nézve a biztosok (1561) min- donckelőtt azt sürgetik, hogy a bástya-erődök, várfalak, a három szögletbástya (magyar, uj- és szent-dombi-bástya) mögött fekvő
