Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
45 górvédek (emeletes ágyulelep-helyek = Katze, cavallieri), valamint az odavezető ut talaj-egyenetlenségein mielőbb segíteni kell, bogy azok könnyen megközelíthetők és védhetők legyenek. Jelentősökben a biztosok arról is értesítik a királyt, hogy az utcák megállapítására, továbbá a várfalaktól 30 m. 40 cmternyire (16 öl) befeléeső területnek nyílt térré való alakítására nézve is intézkedtek. A városban lévő egyéb térek és utcák érdemében pedig megbízták az építkezési felügyelőt és az építőmestert, hogy készítsék el Győr háztelkeinek s utcáinak tervrajzát; egyet, mely a jelenlegi Győrt ábrázolja, s egy másikat, mely a belátásuk szerint eszközlendő szabályozás alaprajzát tünteti föl.1) A biztosok egyúttal jelentik, hogy minden 4—5 téglaégető kemencéhez egy téglaégető mestert rendeltek, holott eddigelé a 20 kemencénél csak két mester vala alkalmazva. A király válaszát ugyan nem ismerjük ; ámde Győr későbbi kül- és belalakja, továbbá a telekkönyvek igazolják, hogy a király biztosai jelentését helyeselte s ezek értelmében adta ki rendeletéit. Legfölebb a hidak képezhetnek e tekintetben kivételt, amennyiben 1566 ban a bécsi-kapu előtti Rábahid is már fennállott, j Erődítési költségek (1561). A király biztosaiszemléjök alkalmával helybenhagyták Benigno Ferencz, az építkezési felügyelő költség- vetését is ; e szerint a várépítésnél alkalmazott összes munkások havi ellátása egyéb kiadásokkal 5862 rajnai frtot s 15 kr. vett igénybe (a rajnai ft. = 60 kr.) A részletes kimutatás szerint: Ranegger Márton kőmívesmester havi fizetése 20 ft, két apródjáé (Juan de Frindt és Fuerten Kér. János) fejenkint 3 ft. 30 kr. összesen 17 ft; a pallér havi díja 8 frt. A várépítés körül németek s tulnyomólag olaszok foglalkoztak; összesen 35 kőmívesmester, 20 apród, 1 kőfaragó, 3 vakoló legény vala alkalmazva; havi fizetésük összesen 296 frt. 15 kr. Az ácsok (1 mester 8 frt, 8 legény fejenkint 6 frt) havi fizetése 56, a kerékgyártóké (5 legény fej. 6 frt) 30 frt. l) A régi vár területén fekvő nagy pincét nem találták jól épültnek s véleményük szerint az építőmesternek vagy 300 ftnyi költség erejéig kell azon javításokat eszközölnie. A pincéből a Dunához vezető kaput, melyen át a bort szokták volt beszállítani, a várat árulás utján érhető veszély miatt elzáratni ajánlják, habár a borbeszállítás e miatt többe fogna is kerülni. A katonaság között a bort a város felé nyiló pinceajtónál kell kiosztani, az élésházon pedig ajtót kelle nyitni, hogy a régi várban tanyázó katonaság — riadó esetében — a lehető legrövidebb utón juthasson a várfalakra.
