Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
43 fellegvár jellegét elvesztette. A régi várat körülfolyó Rába-árkot lassan- kint betemették s közvetlenül a falak mellett uj házak épültek ; magát a várost azonban az ideiglenes fabástyák és palánk he lyett téglából épült bástyaerődök s falakkal, továbbá mély árokkal igyekeztek minél hatalmasabb erősséggé s Bées előbástyájává nla- kitani. Az uj tervezetnek megfelelő erődítési munka 1561-ben már javában folyt. T. Ferdinand még ugyanezen év folyamában Salm Egon gróf s győri főkapitány, Thanhauser György haditanácsos és Farabaso Péter, a kir. építőmestere személyében biztosokat nevez ki, hogy a történt építkezéseket felülvizsgálják. E biztosok 1561. ápril 17-én kelt jelentésűk szerint1) egészben véve meg voltak elégedve az eddigi munkálatokkal, melyek első sorban a város déli részén vették kezdetüket. A helyszini vizsgálat alapján, melynél Benigno Ferenc, az építkezési felügyelő is jelen vala, leírják a történt építkezéseket, majd utasításuk értelmében a további építkezésekre nézve tesznek intézkedéseket s ezeket jóváhagyás végett a király elé terjesztik. A jelentés szerint a Rába-, máskép m agyar-bástya (mely nevét magyar őrségétől kapta) még egy öllel feljebb s minden pontján egyenlő (5°) magasságra emelendő. A hozzá legközelebb fekvő császár-bástya felsőj párkányzatáig (Kranz) már készen állott. A közép-bástya 4—5 öllel tijebb építendő a császárbástya védelme érdekében ; a cortina (várfal = vár-gát, mely e bástyát a szomszéd bástyaerődökkel összeköté) csak 1 és fél ölnyire van felépítve. E cortina egy részét s vele az árkot is 4—5 öllel kijebb kell vinni. A Benigno Ferenc által készített (1563) s Győr erődítését ábrázoló tolikarcon2) a közép- s a szentdombi-bástyaerőd között fekvő bástya kis-bástyának mondatik. Nem szenved kétséget, hogy az eredeti terven történt módosításnak kell betudnunk a bástyák nevének megváltoztatását is ; amennyiben az 1567-ki telekkönyv a föntemlített középbástyát már uj -bástyának, a kis- bástyát pedig közép-bástyának nevezi. A jelentéktelen szent dombi-bástya (mely nevét az építkezéshez felhasznált templomok kőanyagától nyerte) megmarad mostani alakjában, míglen a fontosabb erődök elkészültével ennek tervszerű átalakítását is sorba veszik. ') Győr-vár oklevélt, a. in. t. Akad. kéziratt. 63—73. 1. l) Bécsi kamarai Itár 1561—1563. csomag.
