Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
42 vár- és a főkapitányok állása az ötvenes években külön egyénekkel vala betöltve s bogy ezek hatásköre még nem vala elég élesen elkülönítve. 1551-ben Reinprecht von Eberstorff a győri „Feldmarschall,“ 1552-ben Móricz a szász választófejedelem és fővezér vezeti Győr erődítését; 1555-ben Sforzia őrgróf a Győrött székelő Feldmarschall vagyis főkapitány, ki egyúttal az erődítési ügyeket vezeti. Ezekkel egyidejűleg Khunigspergi Ehrenreich (1549 — 1551) és Loosdorfi Gál Ádám (1551—1558) mint várkapitányok szere* peln k s a király rendeletéből egyes végvárakban is intézkednek csak úgy, mint a főkapitányok.1) Salm Egon gróf (1561) szereplése óta azonban már közönségesen a győri végek főkapitánya, vagy (Schwarzenberg Adolf korától fogva) a győri végek kormányzóinak (Gouverneur der Raaberischen Gränitzen) címét viselik s egyúttal győri várkapitányok is valának. A bécsi kormány az egyetlen Gregoróczy kivételével — rendesen idegenekkel töltötte be ezen fontos állomást; csak az alkapitány volt magyar, de az sem rendesen. Ennélfogva az 1608. országgyűlés rendei a koronázás előtti törvénykönyv 11. cikkében sürgetik, hogy Győrött, miként azelőtt, úgy ezentúl is magyar legyen az alkapitány. Az 1622 : 23. és 1647 : 61. tcikk a győri főkapitányt ugyan a nádor hatósága alá rendeli ; e törvény azonban csak írott malaszt vala. A gy. főkapitányok tényleg folyton a bécsi haditanács közvetlen hatósága alá tartoztak. A győri főkapitányság területéhez a XVI. században 11 végvár tartozott, u. m.: Pápa, Devecser, Csesznek, Vázsony, Tihany, Szigliget, Veszprém, Palota, Tata, Gesztes és Pannonhalom ; 1633-ban: Pápa, Tata, Veszprém, Keszthely,Tihany, Szigliget, Csobáncz, Vázsony, Pannonhalom, Csesznek2). Mindamellett a török uralomnak voltaképen mégis csak Győr falai szabtak határt; mert a többi végvárak sorsa rendkívül ingadozó vala ; nem egyszer jutottak török kézre s ha visszavétettek is, csekély számú őrségük nem vala képes megakadályozni a nagyobb török csapatok rabló kalandozásait. I. Ferdinand, hogy Győr fontos hivatásának megfelelhessen, végre megvalósította régi tervét, midőn Győrt, mint a róla nevezett végek főpontját, elsőrangú erősséggé igyekezett alakítani s ehhez képest meg is tette a kellő intézkedéseket. Az uj erődítési tervezet szerint a régi vár (castrum) falai ugyan részben meghagyattak ; de ') B. köz. hadügym. Itára: Kriegsarchiv 1551. 10/s4, u/2. u/4. 3/a, */,,■ 4 Registratur: 1557—1558. febr. nr. 159. márc. ur. 326. ■) B. köz. hadiigym. ltár: Kriegsarchiv. Bestallungsurkunde nr. 1240. Gesztes már romjaiban feküdt s Devecserről nincs szó.
