Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
24 Az lb67-ki telekkönyv szerint a székesegyház oldalán néhány istálló állott, melyek még III. Frigyes német császár uralma idejéből maradtak fönn, s melyeket tűzveszélyes voltuk miatt a telekkönyv lerombolandókul jelöl ki.1) A székesegyházzal majdnem átellenben épült a maiglan fennálló Dóczy-k ápolna, mely a győri püspökök házi kápolnája s a palota kiegészítő részét képezi. A kápolna egyik külső' támasztó talán olvasható felirat szerint 1487-ben, tehát Nagylüchei Dócy Orbán p. idejében készült; csúcsíves Ízlésben épült s a püspökvár tornyára támaszkodik. 2) A Szt.-István vértanúról nevezett városi plébánia-templom, — mint már említők — Káptalan-Győr közepe táján, a mai megyeházterem és udvar helyén állott. 1495-ben Mátyás „plebanus sti. Stephani prothomartyris de Jaurino“ 2 ft. cathedraticumot tizet a káptalannak; 1550-ben Kalmanehehi Pál volt plébánosa. Az 1567-ki szabályozási2) tervrajzon a templom keleti oldalán — a szentélyhez alkalmazott félkör látható, mi annak román jellegére vall ; 1567-ben egyébiránt már roskatag állapotban vala. A telekkönyv szerint hosszúsága 13° és szélessége csak BVa0; tehát kisebbszerii templom vala. Az Aginelli-féle térkép nagyon közel helyezi a bástyafalakhoz ; a 3. sz. melléklet azonbau híven ábrázolja fekvéshelyét. Az 1567-1:- telekkönyv egy kápolnáról (Kirchlein) is teszen említést, mely a Szt.-István-tcmplom közelében feküdt. A tervrajzban nincs feltüntetve ; 1567-ben puskapor-raktárul használták s az utcaszabályozás érdekében területéből néhány lábnyit elvettek. Yalószinü, hogy a templommal egykorú s eredetileg temetői kápolna vala. 3) A szentadalberti prépostság- s egyúttal plébánia-egyházról nincsenek részletes adataink; a hagyomány szerint a mai kálvária helyén állt s 1536b-an még fennállott.8) Utóbb ez is a többi külvárosi egyházak sorsára jutott s elpusztult. ratam arcem nitratus pulvis cum non modico supellectili bellico ia anteriore iliius parte asservaretur, fulmine ictam magnam in partem in auras assiliisse et dissiliisse . . . ‘) Hunyadi János s az orsz. rendei Frigyes császárt elkövetett visszaélései miatt bevádolják Jenő pápánál (1446) . . . anno, quod molestius referimus, nova imponi onera, novaque fortalitia erigi apud Ecclesiarum et praecipuo Cathedralis Jauriensis latera equis et iumentis stabula, cboreasque et detestanda commercia institui et fovere patitur . . . Johannis de Zredna epistolae XXIII. 1. Schwandtner: Script. R. Hung. T. II. p. 38. 1746. %) A telekkönyvi másolatban ; gy. városi ltár. 3) Gy. kápt felvall. jegyzők. I, köt. 15. 1.
