Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1881
25 A győri hívek vallásos érzelme a múlt század elején (1714) ismét az áhítat- és bünbánatnak szentelte föl e tért, midőn közadakozás utján kálváriát alapított ama helyen, mely az egész XVII. század folyamán át kivégzési helyül szolgált. 4) A Szent-Benedek-egyház; 1504-ben Demeter, 1523-ban Meszlényi Pál vala a község lelkésze.1) A templom 1583-ban már romjaiban hevert; a község ez évben a templomnak Csanakon fekvő s elpusztított szőlejét 10 évre bérbe adta."’) 5) A szent-domonkos-rendiek Szt.-Domonkosról nevezett temploma és kolostora a hosonnevü utcában feküdt. A XVI. században még élő hagyomány szerint* * 3) a Héderváriak alapítványa volt, következőleg a Szt.-Domonkos-utca déli felében (vásártér) kelle feküdnie, mert ez tartozott a Héderváriak birtokához. A szombat-piacnál (18.1.) olvasható idézet is megerősíti e felfogást. A Gosztonyi János püspök által a győri szabó, szües és posztómetsző legények részére kiadott (1523) céhkiváltság szerint4) ezek a domonkosrendiek templomát (Szt.-Lőrincz oltdr) választották egyleti templomjokul. I53ö-ban István, gy. domonkosrendi perjel — főleg a kolostor és templom megújítása céljából 8 ftért eladja a templom szőlejét, mely Nyulon, a Gerha hegyen feküdt.5 6) Ez és a pozsonyi kézirat képezik az utolsó adatot, mely a győri domonkosiak- ról emlékezik ; kolostoruk, templomuk romba dől s ezzel együtt a rend is nyomtalanul tűnik el Győrváros területéről. 0) A szent-ferenc rendiek kolostora és Szt.-Erzsébetről nevezett egyháza a gy. ferencrendiek múlt századbeli naplója szerint1’) az Újváros elején feküdt volna.7) Ez azonban határozottan téves vélemény, mely csakis a Győrött 1550. óta beállott nagymérvű átalakulások következtében verhetett gyökeret. Győr az 1529, 1532, 1538 és 1566 ki nagy tűzvészek és a városnak erősséggé alakítása következtében mondhatni újjáépült. A romjaikban heverő épületek anyagát az uj építkezésekhez használták föl, úgy, hogy a régente fennállott nevezetesebb épületek is nyomtalanul enyésznek el s legfölebb a nép ajkán élő hagyomány őrizhette volna meg azok helyrajzi emlékét. Ámde a hagyomány ') Gy. kápt. számadók. I. köt. 124, 63. 1. ‘‘) Czech. VIII. köt. 10. sz. a m. t. Akad. kézirat. 3) Czech id. iratai VII. köt. a) 6. 4) Gy. kápt. ltár. Címei. VII. nr. 384. '•) Gy. kápt. felvált jegyzők. I. köt. 6) L. a budapesti ferenciek könyvtárában. 0 E nézetben van Piry Cirjék is. A szentfereuciek győri zárdája. Egyházi Lapok I. 1867. 230. 1.
