Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880

Előzmények i. Történelem előtti Icor. Ami a nedv a növény életére, az a munka az ember szervezetre és társadalmi életünkre vonatkozólag. Nedv nél­kül elsatnyul, elhervad a növény: szellemi és anyagi munka nélkül tespedésnek indul a lélek a testtel egyaránt. A munka az emberiség kultúrái fejlődésének elengedhetlen tényezője; a becsületes munka által szerzett közvagyonosság természetes feltétele anyagi és szellemi haladásunknak, ugyannyira, hogy bízvást elmondhatjuk, miszerint a munka körül forog az em­beriség egész fejlődés-története. Az emberiség e fejlődés-történetében valóságos világtör­vény mutatkozik, mely a koronkinti hanyatlás és visszaesés szomorú tüneményei dacára — az anyagi és szellemi világ körében egyaránt felismerhető. A történelem évezredes tanú­sága szerint a nagymérvű munkátlan gazdagság, a henyélés­sel riárosult élvhajhászás, a szorgalmi osztály hanyatlása, vagy vissz ársadalmi helyzete mindenha kóros társadalmi jelenség s biz előjele vala a bekövetkező társadalmi rázkódtatások- és lami hanyatlásnak. \ munka eredménye s ennek biztosítása bármely erő­szak ellenében: ez veti meg első sorban a szervezett államok alapját. Minden egyéb foglalkozás fölött a mezőgazdaságot illeti az elsőség. Ez Ion talpköve a polgáriasodásuak s a munkafelosztás alapján szülőanyja a kézműipar-, kereskedés és szellemi míveltségnek. Nomád életmódot űző nép még sohasem emelkedett a mívelődés magasabb fokára. A halász és vadász nép nem ismer egyéni földbirtokot; a törzsszerke­zet társadalmi fokán álló népek is kezdetben még közösen bírják a földet. Idő folytával a törzs elszaporodik; az elfog­lalt terület nem felel meg többé a vadász-, halász- vagy pász­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom