Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
31 A szorgalmi osztály e visszás társadalmi helyzetű nem hathatott jótékonyan a közállapotokra. A katonáskodás terhei, a súlyos adózások, amelyek a birtokossal együtt a jobbágyot, az iparost és kereskedőt egyaránt sújtották, csak fokozták az államtestben elharapódzó kóranyagot. Caracalla uralkodása óta minden tartományi lakó birtoka (10 évenkint megújuló cataster-felvétel) a lehető legrészletesebben lett felvéve ; a bevallás eskü alatt történt s az adót a földbirtok átlag-értéke alakján vetették ki. Az évi adó mennyiségét és természetét a császár állapította meg. Az adót (fej-, kereseti, fogyasztási, telek- és hagyatéki adókon kívül volt agglegények adója, sóvám stb) részint készpénzben, részint termesztményekben (decimae, septimae, quintae) kellett beszolgáltatni; az utóbbiakat magok az adózók tartoztak a közraktárakba, vagy a sereghez szállítani. A városok szabad lakossága (plebs urbana) pl. az iparosok, Diocletian alatt felmentettek a fejadó alól. A katonák és veteránok állandóan mentek voltak az adó alól; nem úgy a jobbágyok és a rabszolgák. Ezek helyett a földesur fizette a fejadót, melyet egyébiránt megvett a jobbágyokon. A földesur a maga személyére nézve azonban ment volt a fejadótól, hanem e helyett összes, még a jobbágyok kezén levő földbirtokáról is telekadót fizetett. Az egyenes adókon és szolgáltatáson kivid még fizettek be- és kiviteli, átviteli és fogyasztási vámokat. A rendes fogyasztási cikkek után a tartományi vám 21/a°/0, fényüzési tárgyak után 12—16°/0 volt a császárok korában. Yásárvámul közönségesen l°/0, kiviteli vámul 2 — 3°/0-ot fizettek.70) Konstantin a fogyasztási vámokat az egész birodalomra és minden nyers terményre kiterjesztette. Ha valaki útra kelt, az utvámon kívül fizetnie kellett mindenért, mit magával vitt.71) A hivatalnokok kapzsisága, a vámbérlők zsarolásai csak nevelték a barbárok betörései által nyomorgatott, az ipar és kereskedelem pangása folytán Ínségre jutott tartománybeliek nyomorát. A községi élet s vele az állam rohamos hanyatlásnak indul. Az egykor oly virágzó Bregetium az V. század n) Savigny id. m. 67—149 11. 71) Doublier : Geschihte des Handels 702 1.
