Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
32 elején Győr vidékével együtt már hanyatló állapotban lehete, mert Bregetium mint Aquincum fiók-vára említtetik.72) A nyugatrómai birodalom lialálhörgésének százada ez, melyben „minden társadalmi kötelék bomlásnak indult annyira, hogy a nyilvános hatalom, erkölcsiség, törvények, tudományok, művészetek, vallás körül csak zavar, rothadás, kétségbeesés, halál volt látható. ... A római nemzedék, physikailag, társadalmilag oly életképtelen volt már, hogy az elromlott, megmérgezett nedveket maga a kereszténység sem tudta egészséges vérré változtatni73!.“ A keletrómai birodalom sem tüntet elénk vidorabb képet. Csak szerencsésebb helyzetének köszönheti, hogy — bár lassan haldokolva — mégis tovább tengethette életét. Az ál- lamfentartó tényezők körében mindenütt a felbomlás szomorú tünetei mutatkoznak. A munkátlan gazdagság és szertelen nyomor végletei érintkeznek: a becsületérzet, a hősiség, és katonai szellem teljesen kivész vagy elveszti becsét és a jövő iránti apathikus közöny lép nyomába ... A rabszolgák ezrei sóvárogva várják a pillanatot, melyben megszabadulva nyomorult helyzetűkből — megtorolhassák uraikon hosszú szenvedéseiket. Es ekkor következik be a nagy népvándorlások képében ama vihar, mely hivatva volt megújítani a társadalmat, de mint a felzudult tenger árja — egyúttal halomra döntötte az itt talált civilisatio emlékeit. Pannóniában a barbar uralom az ötödik századdal veszi kezdetét. Byzanc nyomorult császárai még csak kísérletet sem tesznek, hogy alattvalóikat megvédjék a barbárok ellen- Pannóniát is átengedik a barbároknak s legfölebb a fenségi jog névleges fentartásával igyekszenek eltakarni tehetetlenségüket. Pannonia s vele Győrvidéke is már az V. század közepén a hunokat uralja s ezóta a Dunamelléke állandó országújává lesz a fel- és alá hullámzó népeknek. A hunok után alig néhány embernyom alatt — a keleti góthok, quadok, scyr- rek, herulok, rugiak, longobardok és avarok rajait látjuk Győr vidékén letelepedni s gyors lezajlásu uralmok után is,2) Szentimrei M: Szent Benedek élete és hatása 34— 37. 1880. ,s) V. ö. Salamon id. m. 272 1.
