Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
168 Újabb úrbéri szabályozás 1240-ből. Háztartás és munkafelosz- ' tás. rokonságukkal 15 szálláson laknak. A kolostor birtoka 3 ekényi volt a kaszálón, nádason és a halászatokon kívül, melyekhez még Myler vize és öt malom is tartozott. Sebesen Pentuc, Scerda és Mortum nevű szolgák laktak fiaikkal s rokonságukkal; voltak azonkívül szántók is. A birtok 10 ekényi s sok alkalmas malomhelye volt a Rába folyón, mely Sebesnek neveztetik. & # * IV. Béla az apátság népeinek újabban felmerülő' panaszára az apát, a konvent és a jobbágyok beleegyezésével újólag szabályozza (1240) az úrbéri szolgáltatásokat. A Miklós nádor által itéletileg körvonalozott terheket ismét enyhíti és itt-ott részletesebben is körülírja’). A király e szerint az „eneu“-nek nevezett közönséges (közös) szántás terhe alól teljesen felmenti az udvarnokokat. A havi élelem szolgáltatásra kötelezettek két szekeret adnak lisztszállításra s a szt. László oklevelében „különféle szolgálatokra kötelezettek“ az egyház ügyében utrakelő apát- vagy szerzetestársainak hat borfuvart adnak. A hálókészítők egy kenyeret kapnak. A somogyi és szalai borszállítás ügye oly módon szabályoztatik, hogy a szt. László oklevelében megnevezett falvak lakói közöl két- két szállás jobb módú gazdája adja az ökröket és a szekeret, egy szegényebb harmadik pedig a szekérre ül és Szent-Már- tonba szállítja a bort. A dézma dolgában (bor-, bárány- és méhekre vonatkozólag) tett engedményt a király azzal indokolja, hogy saját udvarnokai sem kötelezvék dézmaadásra. A nádori ítélet egyéb pontjait továbbra is változatlanul fen- tartja. Végül a király kijelenti, ha az említett népek a föntérintett kedvezményekkel be nem érik s az oklevélben körvonalozott kötelezettségeiket nem teljesítik, ez esetben fejőket megnyiratván, örökös szolgaságra fogja őket kárhoztatni. A győri székesegyház javai. A pannonh. apátság javainak jogalanyául okleveleink rendesen szt. Márton egyházát említik ; épígy a győri püspök és káptalan birtokai is a „székesegyházi javak“ adománycimen szerepelnek. A XI. és XII. században a püspök, kanonokok és papnövendékek a szerze») Árp. Uj Okm. VII. k. 96 1.
