Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
169 tes életmódjára még együtt laktak s közös háztartást vittek.1^ A székesegyház javai — mint közös birtok — szolgáltak e háztartás alapjául. A birtok s a monostori háztartás szervezése legalább fővonásaiban kétségkívül megfelelt a pannonh. kolostor munkafelosztásának és birtokkezelésének. A püspök után a prépost a monostor főnöke ; a szerzetes-intézménynek inegfeleló'leg a káptalani monostorban is volt dékán, olvasó, éneklő, őr- és iskoláskanonok stb. A káptalanbeliek száma még a XVI. század elején is megközelítette a negyvenet. Az egyházi birtok e kezekben is csak époly bő kamatokat hozott a hazának, mint a birtokos rendek körében. A székesegyház dísze, az istenitisztelet fénye, majd utóbb a külön épülő püspöki és káptalani udvarházak egy részről tápot adtak a szorgalmi foglalkozásoknak, más részről jobb műizlést s fejlettebb műipart feltételeznek, vagy legalább fejlesztőig hatnak helyi iparunkra. A püspök és káptalan közös életmódja a XII. század óta las- sankint megszűnik. A püspöki és káptalani javak elkülönítetnek, amennyiben a püspök a fekvő javak és dézmajövedelmek egy részét átengedi a káptalannak, melynek egyes tagjai szintén külön veszik ki illetéküket és önálló háztartást visznek. A régi viszony némi megőrzésére a püspök kötelezi magát, hogy évenkint bizonyos ünnepeken megvendégeli az egész káptalant; később e kötelezettség helyett ingatlannal kárpótolja a káptalant. A győri püspöki és káptalani javak ily elkülönözése már a XIII. század első felében megtörtént; a közös lakomák azonban a nagyobb ünnepeken ezután is megtartattak.2) Nemesi háztartás. A közös minta alapján történt birtokren- dezkedés és szervezés természetes következménye, hogy a világi urak háztartása lényegében a föntebbiekhez hasonlított. Aföldesur vagy tisztje udvarán élő szolgák képezik a belső cselédséget, mely részben az udvarházban (euria), részben a konyha, kert, pince, műhelyek, istállók, juhaklok, csűrök és egyéb gazdasági ágak s épületek körül végezte teendőit. Ruházatuk- és ellátásukról a földesül“ gondoskodott. A külső cselédség a földesúri curia körül lakott s a mezőgazdasági teendőkkel fog! t Nemesi háztartás. ') V. ö. Lányi: Magy. Egyháztörténelem. Átdolg. Knauz M. I. k. 365—372 1. ») Árp. Uj Okm. II. k. 219 1.
