Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
14 Körben isznak ugyanegy cserép- vagy ércedényből, melyet a szolgák körülhordanak; egyszerre ugyan keveset, de annál gyakrabban. A gazdagok itáliai vagy galliai bort isznak, tisztán vagy vízzel vegyítve, a szegények árpa- és méhsört. A tenger partján és a folyamok mentében igen sok, füzfafona- dékon sült, sóval, ecettel és köménynyel meghintett halat fogyasztanak el; az olaj ritka s nem igen keresik. A nagyobb, ünnepélyes lakomáknál az asztal kerek s a vendégek körben leülnek ; a középen a vitézség-, nemesség- és vagyonra nézve legtekintélyesebb, ki a társaság főszemélyének tartatik. Oldala mellett ül a háziúr ; utána a vendégek egyéni, vagy társadalmi rang szerint. így az urak ; mögöttük az előbbivel párhuzamos kör alakul a fegyverhordókból; egy sor tartja a paizsokat, a másik a lándzsákat, s őket is úgy szolgálják ki, mint az urakat.23)“ A szárazföldi és vizi forgalom élénk volt; az utakat, hidakat jó karban tartották. A tengerparti törzseknek már bőrvitorlás hajóik is voltak.24) Feltehető', hogy a föntebb érintett tényezők és viszonyok befolyása alatt a Gryőrvidékén tanyázó kelták, u. m.: bojok, aravisk-ek és kyt-tek törzsei a velők összeolvadt illy- rekkel a mívelődés aránylagos színvonalán állottak. A történelmi kor küszöbén már ők is városok- és falvakban laknak, a szükségest a hasznossal, majd a hasznost a széppel és kellemessel egyesítik. Nálok is fellelhetők ama kulturtörténelmi processus fokozatai, melyen a népek összviszonyai átmennek, midőn alanti állapotból magasabbra küzdik fel magokat. aa) Posidonius apud Athen. 1. IV. c. 13. Cantu : Világt. 4. k. 500 1. 24 Mommsen id. m. V. 283 1.
