Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880
15 IX. Történelmi kor. A római köztársaság végvonaglása idejében kezdődik a Dunamellék történelmi kora, midőn Gyó'r és vidékén egy újabb művelődési korszak: a vaskor vette kezdetét. Miként a bronz a csont- és kőeszközöket, úgy most a vas szorítja lassanként háttérbe a bronzeszközök használatát. Déleurópá- ban már több századdal, Közép Európában azonban a tiszta bronzkor csak a Kr. utáni első századokban ér véget. A vas teljes uralomra vergődése összeesik a barbárok támadó jellegű föllépésével. (Kr. u. III. sz.) A Közép-Duna vidékének Augusztus által kezdeményezett meghódítása a Kr. u. első század folyamában befejezett ténynyé lön25). A Közép-Duna melléke képezi mindenütt a római birodalom északkeleti határait. A római határprovinciává szervezett Pannonia már a második század elején két részre, u. m. Felső- és Alsó-Pannoniára vala felosztva. A Kába torkolatától a Verbász torkolatáig (a Szávánál) vont egyenes vonal választja el a két tartományt. E választó vonal tehát Győr- vidékét is ketté szeli; része Felső-, része Alsó-Pannoniához tartozik. A császárok a második és harmadik század folyamában az erődök egész sorát emelik a Duna mentében s a légiók és segédcsapatok számára állandó táborhelyeket szerveznek. A rómaiak a meghódított tartományok földjét részben az állam számára szokták volt lefoglalni. Valószínű, hogy vagy e területfoglalás vagy a dákok dúlásai folytán (40—50 közt Kr. e.) költözködnek az araviskok Pannonia vadonabb keleti felére, míg elhagyott vagy gyér lakosságú győr- vidéki szállásaikon római elemek ütnek tanyát. Claudius megnépesítette a bojok sivatagát. A keleti havasoktól a Rába mellékéig terjeszkedett bojok a dákokkal vívott harcban leverettek. Feldúlt hazájokat egy századon át mint sivatagot említik a római Írók26). 2ä) V. ö. Arabona temetői. Gyón főgym. ért. 57. 1. 1875/76. 26) Plinius: Hist. 1. 3. c. 24—27. Strabo Geogr. 1. Vn. 216—217 p. baseli kiad. 1523. v. ö. Gyó'r város és megye egyet, leírása; 460. 1. Szombathy: Győrvidék hajdankorából. Győri fó'reálisk. értesítő 1878/9 10—23 1. Salamon id. m. 115 1.
