Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1880

9

görög és főleg etrusk származásra vall.3) E körülmény, valamint a bronzeszközökkel vegyesen található borostyánkő- leletek, északi és déli irányú kereskedelmet feltételeznek. A görög és etrusk ipar észak felé keresett forgalmi piacot, melynek legfontosabb csereeszközéül kétségkívül a borostyánkő szolgált, mely már a legrégibb etrusk sírokban is föllelhető. Később a hazai leletek tanúsága szerint valószínűleg arany, ezüst és bronz karika (gyürü)-pénzeket is használtak értékkiegyenlítésül. Ezt körülbelül a IV. század óta Kr. e. a valódi pénz váltja föl,4) melyet a római és macedón minták alapján a kelták- és dákok hoztak forgalomba. E kereskedelem főútvonala, melyet Plinius a borostyánkereskedés utjának nevez, Laibach , Cilii-, Pettau-, Szombathely- és Sopronyon át Petronellig vagyis a Dunáig ért s a Morva folyó völgyén át vezetett a Keleti-tenger mellékein lakó népekhez. Az itt talált nagy számú ó-görög pénzek azt is kétségtelenné teszik, hogy e népekkel a görög félsziget lakói is kereskedelmi összeköttetésben állottak.5) A Duna melléke ősidők óta a népek országutja volt; mellékfolyóival határozottan megjelöli a népek különböző irányú közlekedési vonalait, s így a Balkán félsziget kereskedelmi vonalát is vagy a Középduna mentében a Kárpátokon át kell keresnünk,13) vagy azt feltételeznünk, hogy az a Morava és Száva völgyén egyesült a styriai főútvonallal.

Győrvidék közelsége az érintett kereskedelmi útvonalhoz, a száraz és főleg vizi közlekedés könnyűsége valószínűvé teszi ama föltevést, hogy vidékünk praehistorikus lakossága úgy vagyonosság mint mívelődés tekintetében felülhaladta a

8J Y. ö. Goos: Skizzen zur vorrömisohen Culturgeschichte der mittleren Donaugegenden. Archiv d. Vereines für siebenbürgisch. Landeskunde XIII. B. 511—528. XIV. B. 47—67. Hermannstadt. H. Genthe: Über den etruskischen Tauschhandel nach dem Norden. Archiv für Anthropologie. VI. B. Braunschweig.

4) Goos id. m. XIV. B. 68—91 1.

ä) K. Lewezow: Neben die im Grossherzogthum Posen gefundenen uraltgriechischen Münzen Berlin. 1834. v. ö. H. Weiss: Kostümkunde vom 4—14 Jahrh. 314. 1.

6j Le commerce de l’ambre, par M. J. N. Sadovszki. Congrés International d’ anthropologie. Compte Rendu de la VIII. session. Buda-Pest 1876 I. Vol. 413 p. V. ö. Salamon. Buda-Pest tört. 68 1. E szerint Krakkónál az ut ketté vált; az egyik Carnuntum, a másik a Kárpátokon át Aquincum felé tartott a római uralom szakában. Egyébiránt v. ö. Kenner: Pannonia und Noricum 17. 18 1.