Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1878

— 154 —• becsületessé akarod tenni, hogy a katholika és apostoli hitet olly szorgalommal és vigyázattal föntartsd, mindeneknek, kik Istentől rád bizattak, példát nyújts." Mint teljes életében, Fabchich intelménél fogva, itt is kikel a hizelkedő, képmutató hazafiuk ellen. Es hosszasan értekezik a kérdésről: lehet-e a képmutató jó hazafi ? lm a temérdek példa XI. Lajos alatt, Hunyady Lászlónál, Erdélyben Báthory Zsigmond alatt sat. Az árulkodó : hernyó, kigyó, vipera. Ismétli itt, amit deákkorára vonatkozólag irt: „Az árulkodás hitvány kereset, de a hizelkedés is." „Justum virum, si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae." A haza zsirján sem szabad jó hazafinak lenni. „Fures privatorum furtorum in nervo et compedibus aetatem agunt: fures publici in auro et purpura. M. Cato. apud A. Gellium XI. 18. Ne bizza el magát a főrangú hazafi. „Nemo confidet nimium secundis : quem dies vidit veniens superbum, hunc dies vidit fugiens jacentem." Seneca. A főpolcu hazafi legyen leereszkedő. íme Augustus, Titus példája. „Alig mondhatni, hogy Isten nagyobb ajándékot adhatna egy országnak, mint kegyes elöljárókban, kormány tartókban: s csak ezek érdemlik valóban a hazafi nevet." Szól a hazaszeretetről; ismétli Cicero bűbájos ömledezését, Ovidius fájdalmait. Hivatkozik Jákobra, hogy fiai az ő csontjait megbecsüljék. Az önfeláldozás példái: Attilius Regulus, Zrinyi, Dugovics. A hazaáruló Catilina ezen undok nyilatkozatában : „Érzem, hogy üszköt vetettem hazámba, és ha vizzel el nem olthatom, eloltom majd a haza felbomlásával." A hazáját szerető ótalmazza hazája szabadságát, mint a királyi patronatus védői a pesti országgyűlésen 1450. juniushó 12-én : „Látjuk, hogy nem István prépost, hanem a mi köz szabadságunk tiportatik. Azért ne hagyja Szentséged a királyi korona jussait gyalázatra kitétetni. Ha pedig meg nem hallgattatunk, és Bálint fráter pörrel forgolódik, censurákra támaszkodik: nyilt homlokkal kimondjuk: a pört ugyan folytathatja; de eléri-e, amit keres, kétségben marad, kivált ha szabadságunk sérelmeztetik és a királyi patronatus igazán sebejtetik . Tisztesség, böcsület az apostoli méltóságnak; de tudja meg, mindnyáján el vagyunk szánva a mondott egyházban