Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1878

— 155 —• ellenségnek inkább, mint illy vendégnek kaput tárni, mert melly nap a szabadságnak, ugyan az az or­szágnak itt is véget vetne." Illy bátran szóllottak a főrendű Magyarok, a kir. korona igazai, az Ország szabadsága mellett, a külső vegyület befo­lyása ellen, a haza szeretetétől görjedezvén." Szivben gyökeredzik a hazaszeretet: iiue Carthagó női, Trasibulus példája, Ulysses vágya a szik­lás, kopár Ithacába, Agamemnoné a fényes Mycenébe „Tanta vis patriae est, ut Ithacam illum in asperrimis saxulis, tamquam nidulum affixum, sapientissimus vir immortalitati anteponeret." Cicero L. de orat. „O patria, o durum domus Ilium et in­clita bello Moenia Dardanidum" fohászkodik Aeneas Virgilnél. Más a szabadság, más a szabadosság. Emen­nek rettentő példája a magyaroknál IV. Béla alatt. Engedelmeskedjél a törvénynek : szabad vagy. Tettben áll a hazafiság. „A hazát anyának szok­tuk mondani: innen nyelvünknek is anyai nevezete." A szü­lők megvárhatják az ápolást gyermekeik részéről. ;,Egy ró­mai asszonyt, ki halálra volt itélve, a Praetor tömlöczre vet­tetett, hogy rajta az itélet véghez vitessék. Az őr, kire bizva volt, megindulván a szerencsétlen sorsán, halogatta a vér bün­tetést és az anyját látogató leányának megengedé a hozzá járulást, mindenkor megvizsgálván, bogy neki élelmet ne vi­gyen, s így éhhel inkább, mint az ő keze, vagy hozzá járu­lása által veszszen. A bejáró leány emlőjével táplálta anyját, minél többet nem tehetett. A dolog kitudódván, az asszony megszabadult, így kell a haza gyermekeinek is gondolkodniok." így ir Horvát Endre a hazafiságról! Az 1832-iki akadémiai gyűlésen a beérkezett nyelvtu­dományi kérdésekre adott 7 felelet bírálója Horvát Endre és Vörösmarty. 1833. april-hó 2-án Döbrentei Gábor titkár így ir : „A minapi körlevélre nézve az a hivatalos körlevél megyen, hogy az alaprajzra netalán teendő észrevételeket ne küldje be Tisztelendő Ur a jövő medárdi vásárra, hanem hozza csak magával majd a nagy gyűlésre. így lesz a Tudománytár ügye is csak akkor elhatározandó, azért arra végre sem kell elébb a vélekedés beküldése. 1835-ben a nagygyűlésre Guzmicscsal nem megy le, de

Next

/
Oldalképek
Tartalom