Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 35 — Íj Ha másodszor is ugyanebben vétkesnek találtatnék, böj­töljön ; bojt után pedig mellén, homlokán, vállai közt az egyház megtüzesített kulcsával keresztalakjában megbélyegeztetve bocsás­sák haza. 2) Harmadízben adják át a birák kezeibe. Szt. László 9 4) szerint a rimák és a boszorkányok úgy Ítéltes­senek el, amiként a püspök igazságérzetének tetszeni fog. Korát értelmi felvilágosultság dolgában messze fölülmúló Kálmán királyunk pedig határozottan eltiltja a boszorkányüldözést, midón kimondja : „De strigis, quae non sunt, nulla quaestio fiat." 9 5) Selmecz városának IV. Béla korában (1235—1270) szerkesz­tett város- és bányajog-könyvében a boszorkányok már máglyára Ítéltetnek. 9') Akire a lopás vagy rablás bebizonyul, felakasztassék. Akit rabláson vagy gyilkosságon értek, lófarkon hurcoltassék meg és kerékbe töressék; a gyújtogató vagy azzal csak fenyegetődző megégettessék. Aki tűzvész alkalmával hat dénár értékű tárgyat lop, felakasztassék. Aki mást a tűzvészkor megsebesít, lefejeztessék, vagy aki kardot ránt valakire s ez bebizonyul — annak karja levágassák. A vizbefojtás, megégetés a XVII. század folyamá­ban Győrött is a rendes törvényszéki eljárások közé tartozott és pedig oly bűnügyekben (hűtlenség, paráznaság stb.) is, melyeket XI.-ik századi törvényhozásunk egyházi fenyítékekkel sújtott. 9 7) Hogy a katonai törvényszékek szigor dolgában mindenkor felül­múlták a világi törvényszékeket, köztudomásu tény. Ámde nem lehet feladatunk, hogy részletesebben kiterjeszked­jünk azon embertelen, a józan ész gúnyjára űzött visszaélések, a törvényszéki gyilkosságok hosszú sorára, mikkel telvék az újkor történetének lapjai is; azért hallgatva a kinpad kiállhatlan gyöt­relmei közt kicsikart vallomások szomorú áldozatairól, csak a kor egyik uralgó tévelyéről, a boszorkányüldözésről akarunk még meg­emlékezni. 1 W) Komáromban 1589-ben, ha a boszorkányságról vádolt 25 tanúval nem tisztázhatta magát, s a felperes harmadmagával M) Decr. 1. I. c. 34. »») I)ecr. 1. I. c. 57. <») Áipádházi üj Okmánytár. III. köt. 213. 1. 17.: Von Czaubernn und Czanbrerin Und all Czaubrcr und Czaubrerinnen, die mit wäre tatt begriffen werdun, die sol man verprennen. • 7) Matusek : Történelmi Közlemények. Győri Közi. 1875. 70., 71. sz. L. idevonatko/.ólag: MÍ9ceIIanea pliysico-medico-mathematica von. A. E. Büchner. Erfurt 1728. Júliusi füzet. C'autn. id. m. XV. korszak 472. s köv. 1229. 11. 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom