Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 24 — Imre királyunk (1096—1024) alatt az eláradt beizavarok és testvérharcok korában a menhelyek gyakorta megsértettek. III. Ince pápa 1198-iki levele szerint

6

4) nemcsak az egyházakba menekülő bűnösök is erőszakosan kihurcoltattak onnét, hanem már az egyházak szt. István törvénye által biztosított mentességi joga (Immunitás localis) is megsértetett; mert az egyházi ékszerek s az oda őrzésül letéteményezett idegen javak is elraboltattak, így tett. pl. maga Imre Kir. 1199-ben Boleszló váci püspökkel, kit erőszakkal távolított el az oltártól; majd feltöretve a szentély ajtaját mind a templom kincseit, mind a püspöknek egy kolostor építésére összegyűjtött pénzét lefoglalta.

6

5) A pápa inti s elégtételadásra szólítja föl a királyt, nehogy kénytelen legyen az egyházi fenyítéket használni ellene. Meghagyta Saul kalocsai érseknek is, hogy nevében a királyt elégtételadásra birja ; mert a püspök eközben a templomot bezáratta és az isteni szolgálatot felfüggesztette. Ugyancsak sürgetőleg felszólítja a pápa a többi magyar főpapokat is, hogy egyátalában az egyház szabadalmait tőlök kitelhetőleg igyekezzenek szigorúan megőrizni, Imre királyt pedig arra kéri, hogy a főpapokat e törekvésükben támogassa. Pósa (Pousa) és Lőrinc 1239-ben a törvényszék által rendelt párbajvivás utján a tolvajságban lettek elmarasztalva ; Pósa kötél általi halálra ítéltetett, Lőrinc azonban a templomba menekülése által elkerülte ugyan a halált, de vagyonát mindkettő elvesztette.

6

6) I\

r. László király korában Tamás és Ábrahám grófok az ágostonrendieknek zárdahelyiségül két telket adnak és megengedik, hogy ha emberölés, rablás vagy tolvaj lás miatt elfogottak titkon a kolostorba menekülhetnek, azok onnét a régi szokás szerint ne legyenek kihurcolhatók.

6

7) Hogy az imént közlött okmány szerint a főurak is engedélyeztek nálunk menhelyjogot, valószínűleg csak a szórványos jelenviolenter extrahebat. (A templomban tehát uem merte megölni. Dam quoque sic conaretur extrahere, divulsa est cutis manus Dueis et infectum est altare sanguine. Sacerdotes autem observabant Ecclesiae et volebant illum Benedictum capere. Ille autem hoc percipiens, corde furibuudo, quomodo potuit exivit et dum festinauter equitaret per silvam Pelys (Pilis), cecidit de equo et cervice fracta mortuus est et caues eius. qui sequebantur ipsum. devoraveruut carnes eius et ossa. ") Fejér: Cod. dipl. T. II. p. 331. 6

5) Fessler: Die Geschichten der Ungern. 2. köt. 370—375. Katona-: Hist. Crit. Regum. T. IV. p. 258. Fejér. id. m. T. II. 358. s köv. «•) Fejér id. m. T. IV. vol. I. p. 171. ») ü. o. T. VII. vol. V. p. 446.