Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1877

— 25 — ségek sorába tartozik; annyi azonban bizonyos, Hogy királyaink apostoli s fenségi jogaikból kifolyólag, több izben korlátozták a menhelyeket, midőn a visszaélések vagy bűnös cselekvények szaporodása ez intézményt a társadalmi rend érdekeivel ellentétesnek látszott feltüntetni. N. Lajos (1342—1382) Pozsony város tanácsának 1395-ben kiváltságot ad, hogy a rablókat és gyilkosokat a templomokból, templomudvarokból, kolostorokból és temetőkből az egvház tiltakozása dacára erőszakkal is kivihetik s törvényesen <1 Ítélhetik.

6

0) 13<57-ben megerősíti a szentkereszti cistercieknek Róbert Károlytól nyert kiváltságait, de a házaik-, curiáik s egyéb birtokaikra vonatkozó menhelyjogot felfüggeszti.

6') Zsigmond király 1405-ben Ulrik pozsonyi bíró panaszára megengedi, hogy a prépost s a káptalan béliek házaiba menekülő gonosztevőket a városi hatóság elfogathassa s megbüntethesse.

7

1') Az 1460-iki szepesi zsinat ellenben az éjjeli rablók és meződúlók kivételével a többi bűnökre nézvi; az egyházak és temetők raenhelyjogát fentartandónak rendeli és pedig kiközösítés s lí> márka ezüst birság terhe alatt.

7

1) 11. Lajos 1524-ben a beszterceiek szabadalmainak megerősítésekor a menhelyjogot is megerősíti ; de a régi szokás alapján csak a plébániatemplom-, kórház- és a királyi házra terjeszti ki.

7

2) A kath. egyház és intézményeinek jótékony hatását az idők folyamában mutatkozó egyes emberi gyarlóságok dacára — elismerik az egyház bevallott, de tárgyilagos ítéletre törekvő ellenei is. A protestáns Guizot szerint

7

3) „a középkor legtöbb századában a világi hatalom nem volt egyéb tiszta erőszak- s zabolátlan liaramiáskodásnál ; az egyház ellenben bármily tökéletlenek voltak is még az erkölcsiség és igazságról való fogalmai (?), mégis végtelen fclsöbbsóggel birt ily világi hatalom felett, s a népek jajszava szüntelen ösztönözte helyének elfoglalására ... A lü-ik században a népek nem voltak azon állapotban, hogv magokat védhették, hogy jogaikat érvényre emelhették volna a polgári erőszak ellenében. A vallás az ég nevében v e t é magát közbe" . . . stb. Az •*) Az okmánytöredéket közli Bél. Notitia Hung. Novae. T. I. p. »559. Fejér. id. m. IX. vol. III. p. 49. ós IX. vol. VI. p. 92. Kessler id. m. 3. köt. 705. I. ••) Fejér. id. m. T. IX. vol. IV. p. 37. T

0) ü. o. T. X. vol. IV. p. 400. ') Péterffy : Concilia sacra. I. p. 207. '*) Katona: História. Crit. Reg. IIung T. XIX. p. 462. v. ü. Lányi: Magyar Egyliáztortenelme. átd-dg. Knau/ Nándor. I. kot. .">18. 1. 1866. Esztergom. '*) Az európai polgárisodás története. L köt. 16b—169. 1. I'eet. 1867.