Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1876

— IG — törvényszék előtt föllépni és tanúskodni Megtörtént ugyan néha, hogy vádlók, vagy vádlottak gyanánt is felléptek, de ez többnyire csak a köztársaság végnapjaiban fordult elő. Noha vádlói jogukat visszaélés folytán elvesztették, mégis ha rokonaik érdekében kellett szót emelniök e szabadságban mindég meghagyattak. A nők kimenete hazulról esak az illem és erkölcs, nem törvény vagy a férj féltékeny akarata által volt korlátolva. A nyilvános nézőjátékoknál a nők nem kevésbbé vettek részt, mint férjeik és ezekkel együtt mentek az ünnepélyes lakomához is. Egészen eltekintve a későbbi idők szabadosságától, erre nézve a köztársaság idejében teljes szabadságra akadunk.

1) Sőt a férfiak lakomáin a Vesta-szüzek is részt vettek. Saját házában a nő nem volt meghatározott, elkülönített helyek közé szorítva, hanem rendesen, legalább a régi időkben, a ház legfontosabb részében, az Ati'iumban tartózkodott.

2) Itt foglalkozott ő rabszolganői közt női munkákkal. így találjuk ezt még Cicero idejében is.

3) A házassági viszonyokat és hűséget illetőleg, a régibb korról biztosan állíthatni, hogy a kicsapongás mindkét részről igen ritkán jött elő. Csak az átalános erkölcsi sülyedés idején találunk e viszonyban változást, mi miatt Senica Ep. 95. keservesen panaszkodik. A nők korábbi szemérme és tisztasága mindig ritkább lett, mialatt a fényűzés és pazarlás mindig magasabbra hágott, noha a Censorok ebbeli hibáikat orvosolni igyekeztek. Ennek természetes következménye volt a mindig tovább harapódzó nőtlen állapot s a legnagyobb könnyelműség a házassági elválásoknál. Dacára a szigorú jognak, melyet a római családatya családja felett gyakorolt, még sem lehet félreismerni, hogy egy római házban sokkal sajátságosabb családélet volt szokásban, és hogy szigorúbb és szentebb kötelék kapcsolta össze a ház tagjait, mint a görögöknél. Jóllehet a családatya szigorú, de mindig igazságos volt, és a komolyság is jól megegyeztethető a házastárs és férj szeretetével. Ezen jelenség főképi alapja a római házi nő magasabb méltóságában feküdt, és az ő befolyása a gyermekek nevelésében nevezete• 1) Cic. p. Cael. 8. Est eiiim dictum ab illis fore qui dicerent, uxores suas a coena redeuntes attrectatas esse a Coelio. 2) Corn. praef. Quem euim Romanorum pudet uxorem ducere in convivium aut cuius materfamilias non primum locum tenet aedium atque in celebritate versatur ? 3) Livius I, 57. Nocte sera deditam lanae inter lucubrantes ancillas in medio aedium sedentem (Lucretiam) inveniunt. —