Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 58 — Noha az ily barbar fibulák a vasútállomási temetőben könyüvegekkel is fordultak elő. Ezek után Ítélve, nehéz nemcsak különböző, de ugyanazon helyen is határvonalt húzni barbar és római temetkezés közt, föltévén, hogy mindig ugyanazon barbar népekről van szó, amelyek vagy politikai önállósággal b i r t a k > vagy a rómaiaknak hódoltak. Tekintsünk szét manap a világ népein s azon tapasztalatra jövünk, hogy a miveltség fejlődésfoka mai nap úgy áll népeknél egymás mellett, mint századok előtt egymásután volt. A chinai nép fémtükröt, a bengáli nő lábpereceket használ. Az ázsiai szigeteken obsidián-eszközök vannak forgalomban az európai s más világrészi népek mellett. Pedig ősnépek miveltségfejlődési egymásutánjában az obsidiánnal paleolith-korszakot jelelünk. Aki a régészkedésnek, mondjuk ki őszintén, mai nap divatos szaknak, természetébe s azon következtetések nagyszerű horderejére mélyebben tekint, melylyel művészet és tudomány egy-egy eddigi vívmányát romba dönteni iparkodik: lehetetlen lelkének el nem szomorodnia, látva mint erőtetik be uralgó nézeteiket egy-egy leletbe, melynek hitelességét egy-egy házaló, nyerészkedő vagy épen hamisító tukmálja vevőire. Az én Tiberiusom, Néróm, Vespasianom, Domitianom, Nervám, Trajanusom, a sok cím helyett nemesen egyszerű Hadrianusom, a M. Aurél által restituált LEG. X, mely Arrabona tégláinak is felirata, gyönyörű patináju M. Aurélom, Claudiusom, Aurelianusom, Probusom, Delmatiusom ritkaságfokra meg sem közelíti egyes gyűjtőknek s magának a bécsi gyűjteménynek példányait; de egy szép reggel nem is ébredek a felfedezésre: hogy érmeim egytől-egyig hamisak. Mert muzeumunk temetkezésjellemző példányai fő részét előttem vették föl. Lesz még idő, midőn hiteles leletü egyszerű bronzérmeket aranynyal fizetnénk, hogy annak a nagy mérvű, teméntelen visszaélésnek elejét vegyük. Mert prózai kereskedéssé fajul e szak, melynek mint tudománynak nem hasznaért, hanem önbecseért kellene a hivatottak, önzetlenül lelkesültek részéről míveltetnic. Hogy a hazai régészet műrégészet nevét ne csak szenvelegje^ hanem valóban kiérdemelje, nem elég ámítással, fényeJgéssel, külföldről elvont elvek- és eszméknek a hazai, lényege és megjelenésében saját jellegű leletbe való beokoskodással megelégednie. Központi és provinciális rmizeurnok őrei, régészeti egyletek