Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1875

— 6 — E felirat utősó részét oklevelek s a ,holt város' elnevezés igazolja, első részét pedig a vásártéren s a vasntvonal túlsó részén talált római sírok-, épületrommal s egyéb régészeti lelettel támogatta Czech János, Ráth Károly, Römer Flóris. Kósírban talált tárgyak, párkányos téglák e helyről muzeumunkban láthatók. Ezekhez járul azon homokkőből s párkányos téglákból álló sír, amelyet évek előtt előttem ástak föl, ép koponya- s egyéb csontrészekkel, amelyek melléklete durva mívű tál s lánc vala. De miután kő- és párkányos téglasír a belváros más irányú utcáiban is találtatik: így a Deák-utcában, Duna-utcában May er Nándor-féle házban, a karmeliták mellett, a megyeház-utcában — a megyeház átellenében fekvő Zichy - Józsa - Balogh-féle házban, a városház-utcában a Takács-, Niesinger-, Stadel-féle házak alapjában, s előbb még a Prettenhoffer-félében, a magyar ispotály átellenében: Arrabona területe ha fő vonalában egy irányt is, de szélességben nagyobb terjedelmet nyer. Fokozza a hosszirányban való terjedést azon ásatások eredménye, amelyek 1871—72-ben a légszesz-épületen innen és túl történtek s így egymás mellett levő két temető voltát igazolják. Hozzájárul azon nagy temető, amelyet 1875. julius-, augusztus-, szeptemberhóban a győr - sopron - ebenfurti vasútvonalnak készítésére tömegesen, időközben, folytatólag máig, annak javítására szórványo san ásnak föl. E három temető közt, melyek közöl az utóbb említett a Rábának régi folyammedrére dül, terült el Arrabona, követve a Rába régi folyását s végződve a most homokgödörnek s uj szállásoknak nevezett temetőnél, amely a mintakert- s fáskertben is talált római tárgyak után a Dunáig terjedhet. S ha a Rába folyását 1271 előtti medrében kísérjük, t. i. a katonai lövöldétől a kalvária alatt, a mai Hets-féle ház táján, a mai király-utca s tejfölös-köz, végleg a mai révfalusi hid irányában azt a Dunába szakadva: elgondolhatjuk, hogy méltán neveztetett e város Ar-rab-onának = Rábaszállás nak.