Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1873
— 14 — lehet, mely sem folyékony, sem légnemű, talán az Andrewsféle állapotban, az úgynevezett criticus ponton van, mely állapot átmenet a gőzökből a légnemüekre, és e két halmazállapotot egymástól elkülöníti. Ezen criticus állapotban, midőn a hőmérsék — és a nyomás legkisebb változásai az egyensúly igen jelentékeny megzavarását vonzzák maguk után, a köneny az ő térfogatának és nyomásának legnagyobb változásain megy át, és igen könnyen lehetséges, hogy az egyensúly emez ingadozásaiban keresendő a chromosphaerában eredő protuberantiáknak végoka. Chromo- Azon ok, miért nem látható a napot környező és szinsphaera. tén fényben tündöklő chromosphaera, ha a napkorong fényét elfogjuk is, a naptól megvilágított földi légkör fényétől ered. Hogy tehát a chromosphaera valamint annak kidudorodásait, a protuberantiákat, közönséges napfény mellett is szemlélhessük, szükséges, hogy a föld légkörének fényét elegendőleg gyengítsük anélkül azonban, hogy ezáltal a chromosphaeráét és kidudorodásaiét tetemesen kisebbítsük. Ezt elérhetni, amint ezt Janssen aug. 18-iki 1868-ban teljes napfogyatkozásnál először tapasztalá, ha erősen törő színképelemzőt használunk, vagyis ha nagyobb számú és hathatósan törő hasábokat alkalmazunk; ezáltal a mi légkörünknek szinképe majd teljesen elenyészik, és ha az elemző hasadékját olyformán irányítjuk a nap felé, hogy az a náptányért derékszög alatt átmesse, — akkor a hasadék egyik fele a nap gyengített színképét mutatja, a másik fele pedig a napgömböt netalán övedző gázok színképét; és valóban e második félen a színkép C és F helyén a köneny Ha és Hß csíkja élénken, az első piros, a másik zöldeskék színben tündököl; továbbá Gr közelében (a színkép zöldje felé) Hy esik kék, és kedvező légköri körülmények közt hő az ibolyában is még látható — végre igen tisztán kivehető az ötödik, D-hez igen közel álló D 3 sárga esik Ezen D 3-t kivéve, mely talán a szikenyé, a többi négy minden kétségen kívül a köneny csikja, miből következik, hogy ezen légnem egy rétege az egész napot öleli át. Ezen légburok az, melyet teljes napfogyatkozásokkor a hold körül vörös Ívként szemlélhetni, melyet B e s s e 1 g} 7ürüs napfogyatkozáskor is látott, és melyet L o c k y e r chromosphaerának nevezett el. Ezen réteg a napot igen szabálytalanul környezi. Felülete átalán valamely nyugvó, cseppfolyós tömeg élesen határolt képét tünteti fel; fénye az alapján, vagyis a napgömb szélén, élénkebb mint külső részén. Rajta azonban gyakran
