Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1872

„' 0.9-r TiuíSfg \48r)vctCtov tßilÄovro (jafrrúv xgrimí' ?).(vt)íoú<g.

u Az üunepi öröm lelkesítő hangjain zengi költőnk művészi lantja Athénét, mint a duló persa had rendületlen előharcosát egyik dithyrambusáhan frag. 4., melyben e ragyogó ibolyakoszoruzott, és költeményekben gyakran dicsőített hírneves várost, Hellas védfalának nevezi. ' íl TU

) XiTTunul xui tocjTÍif uvoi zu) aonfíuoi, 'D.).aSog fofiouu, zltirtt) \1d-avai, datuóvtov nzoíisd-Qov." mely versek Eustath. 28-ik fej. 87—89-ik soraiban szintén feljegyezve olvashatók. Pindarusnak az atheneiek iránti e nemes vonzalmu dala igen elkeserítette az irányukban folyton-folyvást ellenszenvet tápláló thebaiakat, kik ugy vélekedtek, hogy az, ki Athénét dicsőíti és énekeivel magasztalja, az egyúttal Thebát kisebbíti, mely ellenszenvüket hihetőleg még fokozta Thomas Magister 28-ik sor. fölemlített azon körülmény, hogy költeményei némelyikében Thebát szerencsétlen- és elszegényedettnek nevezé, „Í7tú hin tv ív inig nuii\iiuoiv ,o> T ahcímnoot &fjßut.

u És ezen balitéletök nyomása alatt hozták azon lealázó határozatukat, hogy Pindarus, mivel Athénét Hellas védfalának nevezte — ínuauu 'múdog — ezer drachma pénzbirságra Ítéltessék, mint Eustathius épen előbb idéztem szavai után azonnal következik J 7Tt) tatiaua ' FJ.Í.ádog tqrj Tág \-1\hqvag, tgrjiiíojaav ULTÖV fjrjßctioi ,U FIOU/iiaig ug T-FR/GCIR VTIÍQ avrov 'ASr\vaToi m; 'f I)MTTIXOV" , mely pénzbírságot az őket szerető s emlékeiket olyannyira szivében hordozó kedvenc költöjök helyett az atheneiek nemcsak egész készséggel kifizettek, hanem az egész görög államban örökös vendégjoggal — TTOO^VÍC. — megtiszteltek, őt mindenütt a legnagyobb előzékenység- és vendégszeretettel fogadták irányában tanúsított kegyeletek- és tisztelőtöket művészi ragyogó pályáján ép ugy, mint halála után hiven megőrizve, a királyi csarnokban emlékére ércszobrot emelve, mely őt ülő helyzetben, bő köntösben tüntette tol, fején repkény-, kezében lant- és térdein nyitott könyvvel. (L. Bippart 7-ik 1. 3. jegy.) _ • A tisztelet, bizalom és szeretet hangjai hordák körül Pindarust Rhodusban is, nyilvános jeleül annak, hogy mily kedvelt egyéniség volt itt is ; mert alig hogy megzendült Diagoras hírneves ökölvívó győzelmét dicsőítő dala Jalysusban az eratidek tiszteletére rendezett díszlakoma alkalmával, ez oly lelkesedést idézett elő, hogy a legnagyobbb elragadtatás közt dalolgaták; de ez még mind kevés volt, hanem közakarattal elhatározták az ünnepelt hős tiszteletére rendezett díszlakoma vendégei, hogy Pindarusnak ezen határtalan lelkesedést előidéző dala aranyhetükkel kőtáblára vésve az Apolló tiszteletére emelt lyndusi templom szentélyébe őrök emlékül letétessék. Hasonló kitüntetés érte az ammoni Zeust magasztaló költeményét is. Azonban ugy látszik, hogy a rhodusiak e közös határozatuk által nemcsak Pindarust a dalmüvészt, hanem Diagoras Damagetus fiát is, ki egész Hellas leghíresebb ökölvívója volt, a